Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
13 Amit a tízéves erőfeszítésünk, közös ügyünk hátbatámadásával vétettek legutóbb, ehhez képest megbocsátható hiba len ne az, amikor Horn Gyula volt miniszterelnök úr nemes egyszerűséggel lerománozza az erdélyi magyarokat (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pfúj!) , próbálja heteken, hónapokon keresztül szembefordítani a határon túli magyarokat (Moraj az MSZP soraiban. - Pászto hy András: Ne hazudj!) az anyaországban élőkkel, vagy amikor Tabajdi Csaba kampányszereplőnek bélyegzi a magyarországi történelmi egyházakat. (Moraj az MSZP soraiban.) Valóban, az elmúlt negyven napban fordulat történt: ez pedig az, hogy az ellenzék egy je lentős része olyan útra tévedt, amely mérhetetlen kockázatot rejt magában. A negatív kampány, az indulatok felszítása (Moraj az MSZP soraiból. - Szabados Tamás: Te csinálod ezt!) nemegyszer az idegengyűlölet eszközéhez nyúlt. (Közbeszólások a Fidesz soraib ól: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiból.) Arra kérem önöket, ellenzéki képviselő urak és hölgyek (Bauer Tamás: Ki beszélt osztrák vircsaftról?! - Közbeszólás az MDF soraiból: Ne dumálj!) , hogy mérlegeljék ennek a tétjét. A rendszerváltozás egyik értelme, meg határozó értelme a mi szemünkben az volt, hogy nem egyszerűen csak elmegyünk szavazni, hanem választhatunk. Választhatunk racionális, higgadt mérlegelés, a józan ész alapján. Azok, akik az izzadt, fülledt indulatok fölszítását végzik (Közbeszólások az MSZP soraiból: Most csinálod!) , ezt a jogot akarják elvenni a magyar emberektől: a józan, higgadt, racionális mérlegelés és az érdemi választás jogát. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.) (14 .50) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Régi hagyomány és szoká s, hogy az egyes parlamenti ülésszakok kezdetén a miniszterelnök napirend előtt szót kér, és mintegy felvázolja az adott ülésszak előtt álló feladatokat. Ennek már a hagyomány szerint forgatókönyve is van, egészen addig visszavezetve, amikor is ismerteti a kormányprogramot, és attól kezdve az egyes ülésszakok azt a rendet követik, hogy a kormányprogramban megjelenő társadalmi viszonyokat törvényekkel kell rendezni, és az egyes ülésszakokban felsorolják, hogy mely törvények megalkotására, módosítására kell m ajd sort keríteni a következő időszakban. Most egy speciális ülésszakot nyitunk meg, egy olyan ülésszakot, amely az utolsó ebben a parlamenti ciklusban, és a 2001. évi őszi ülésszak végén tulajdonképpen az a törvényalkotási program, amelyet annak idején a kormány meghirdetett, befejeződött, tehát tulajdonképpen azon társadalmi viszonyok, amelyek módosítását megcélozta a kormányprogram, télen, decemberben, az őszi ülésszak végén bekövetkeztek. Így most nincs lehetőség felsorolni olyan törvényeket, amelyeket majd most kell megalkotni, mert ilyenek már nincsenek, már idő sem lenne rá, így ezért választotta, gondolom, a miniszterelnök úr azt, hogy beszámolt azon törvények, szinte utolsó pillanatban hozott törvények végrehajtásáról, amelyek egyikét például tényle g a legutolsó napon, december 18án fogadott el a parlament. Négy ilyen törvény végrehajtásáról történt tulajdonképpen beszámolás a makrogazdasági mutatók ismertetése mellett, amelyek valóban rendkívül fontos törvények voltak. Ezek között elsődlegesen emlí teni kell a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt, amely kétségtelenül és cáfolhatatlanul nyolcvanéves adósságunkat törlesztette azokkal a magyarokkal szemben, akik a Kárpátmedencében magyarként élnek, de a határon túl élnek; és ennek a végreh ajtását láttuk a televízióban, itt a parlamentben is volt magyarigazolványátadás, és ha magunk elé idézzük azokat a felemelő, de egyben szívszorító pillanatokat, amikor átvették a magyar igazolványokat, akkor igenis érezzük, hogy értelme volt meghozni ezt a törvényt.
