Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
148 Ebben az évben megvizsgáltattuk, hogy milyen hatással járna, ha a nyári időszakra az elfogyasztott vízmennyiség egy köbméterére megállapított díjrendszerről, a jelenleg alkalmazott úgynevezett egytényezős díj helyett kéttényezős díjrendszerre térnénk át; ez igazságosabb költségviselést jelent hetne az állandó lakosok számára. A kéttényezős rendszerben havi rendelkezésre állási díjat és a fogyasztástól függő, jelenleginél alacsonyabb köbméterdíjat kellene fizetni. A bevezetéssel járó hatások mérlegelése után nagyon remélem, hogy a 2002. év folya mán ezt a döntést meghozzuk, és a díjrendszert megváltoztatjuk. Addig szíves türelmüket kérjük. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a válaszát, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend ut áni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: "Politikai vitanapokról - egy rejtett szándék felfedezése" címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. T isztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedben - lényegében 1990 óta - érdekes jelenség tanúi lehettünk és lehetünk. E jelenség lényege az, hogy éppen akkor, amikor létrejön a politizálás lehetősége, amikor azt mondhatjuk, felszabadul, sőt a többpártrendsz er működőképessége érdekében fontossá válik a politika, jól körülhatárolható politikai körök ennek éppen az ellenkezőjét szándékozzák elérni. A gondolkodás befolyásolására alkalmas küzdőtereken, az írott és az elektronikus sajtóban folyamatosan azt hangsúl yozzák, hogy az emberek nem szeretnek, nem akarnak politizálni, hogy a politika utálatos dolog, az élet felesleges sallangja; aki politizál, az előbbutóbb erkölcstelenségbe sodródik. S míg ezt állítják, ugyanazok a politikai erők egyre több sajtóorgánumot , televíziócsatornát hoznak létre, s azokban egyre több politikai befolyásolásra alkalmas műsort teremtenek. A hírműsorokon, krónikákon, kommentárokon túl számtalan klub, magánbeszélgetés, úgynevezett talkshow, társalgás, vidám és szórakoztatónak álcázott showműsorok, politikai magazinok, politizáló sztárok, sztárpéldaképek jelennek meg a képernyőkön. Az újságok száma nő, és az állandó anyagi panasz mellett jelentős tartalmú, terjedelmű ingyen újságok kínálják magukat a legforgalmasabb helyeken, és kerüle ti, illetve pártlapok jelennek meg a postaládákban. Vagyis, míg az apolitikus magatartást dicsérik egyfelől, jórészt ugyanazok és ugyanott hatalmas politikai erővel, súllyal szándékoznak a társadalomra hatni másfelől. (20.30) A társadalom depolitizálásának eléréséhez a többpártrendszert megjelenítő parlament kínálkozott az egyik legjobb eszköznek. Az ott elhangzott szövegek nagy része, a parlament lényegével ellenkező módon éppen azzal a rejtett szándékkal élt, hogy a társadalom politizálási kedvét elvegyék . Erre idézetek tömkelege lenne hozható, csak hát erre most nincs idő. Talán szükség sincsen rá, mert mindannyian ismerjük ezeket a szövegeket. De még erőteljesebb érv is szól a mellett az ellentét mellett, hogy a politika meghatározott szegmense szándékoz ik a társadalmat a politika ellen fordítani. Ezt az érvet éppen a politikai vitanapok nem vitatható adatrendszere szolgáltatja. Érdemes megszámolni ezeket az adatokat, és összehasonlítani a kormányperiódusok politikai vitanapjainak számait, tényeit egymáss al. Az Antallkormány az indulás számtalan nehézséggel küzdő periódusa volt. Nem is csodálható, hogy mindössze öt politikai vitanapra került sor, és egy kivételével ezeket is a kormány kezdeményezte. Az öt vitanap alatt 161 felszólaló volt mindösszesen. (D r. Géczi József Alajos: Minden héten volt parlament!) A Hornkormány nyugodtan végigregnálta mind a négy évét, a politikai vitanapok száma több mint kétszeresére nőtt, 13 vitanap volt e periódus alatt. Még figyelemre méltóbb, hogy a felszólalók
