Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - A XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
134 tevékenykednek, és az ő munkatársaik segítik a munkájukat, ne vonja kétségbe azt a szakértelmet, amely alapján ők azt mondják, hogy igen, ez egy megalapozott és olyan gondolat, olyan terv, amelynek a megvalósításához neki kell kezdeni. Ne vessék a szemünkre azt, tisztelettel, hogy érzelmek is vannak ebben a dologban! Olyan ez, mint a sport. A sport a legmérhetőbb, legegzaktabb valami - a végeredményében. De tele van érzelemmel, mert egy érzelmi döntéssel kezdődik a sportoló felkészülése. Amikor a sportoló felkészül egy olimpiára adott esetben, akkor nem tudja, hogy az a század másodperc, amivel gyorsab b lesz vagy lassabb, az neki győzelmet vagy vereséget hoz. Mi ez, ha nem érzelmi döntés? Mivel kezdődik a sportoló felkészülése, ha nem azzal, hogy önmagán vesz erőt? Az első győzelem az, amit az önmagával folytatott küzdelemben meghoz. Ne tessék számon ké rni az érzelmet! Ilyen a sport, és minden más is, ami emberből van. Egyébként még egyszer mondom, amit Bakonyi képviselőtársam is mondott, hogy van benne garanciális elem, van előkészítő munka. De én attól tartok, hogy bármennyi számot hoznánk ide, Bauer T amást 2012ig sem tudnánk meggyőzni, mert olyan kívánsága van, mint ha a sportolónak azt mondanánk meg vagy azt kérnénk tőle, hogy tessék már most, a felkészülés időszakában megmondani, hogy ön század másodpercre mennyit fog futni, és egyébként ez hányadik helyhez lesz elég. Ilyen elvárást támasztani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ilyen szakaszban nem reális. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ismételt hozzászólásra megadom a szót Weszelovszky Zoltán úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A soksok reflexió késztetett arra, hogy nagyon távirati stílusban, de az öt percbe igyekezve belesűríteni néhány megjegyzést és gondo latot elmondjak. Először is itt most nagy neveket említettünk, Széchenyitől kezdve nagyon sokak, sok magyar jelesség neve szerepelt. Én Szent Ágostont szeretném idézni, aki szerint "az emberi szabadság nem állapot, hanem feladat". Ezzel kapcsolatosan csak az a kérdésem, hogy egy társadalom vagy akár az egyes ember is most ezáltal, ennek a lehetőségével mit csinál: a korlátlan szabadságot vállaljae, vagy pedig lassan 1112 évvel a rendszerváltozás után vállale egy olyan méltó, nagy horderejű feladatot, min t amilyet például az olimpia jelenthet? Másodszor: Világosi Gábor azt említette, hogy gyakran sportolókat kérdeznek meg, akik természetesen támogatják a rendezés szándékát. A tisztelt képviselőtársam sajnos már nem tartózkodik itt, de mondom a szabad demok raták jelen lévő képviselőinek, hogy az elmúlt időszakban tudósok, vállalkozók, civil szervezetek, építészek, városfejlesztők, a művészvilág jelesei, a gazdasági szféra, de a politikusok is jelezték ez ügyben a támogató gondolataikat. Harmadszor: Bauer Tam ás azt mondja, hogy az ország ma sem elég erős, minden fejlődése ellenére ma sem képes arra, hogy egy ilyen feladatba belemenjen. Nem erről beszélünk, kedves képviselőtársam. Igen, igaza van, ma valóban nem képes Magyarország erre, de 1012 év múlva képes lehet. Egyébként amikor előzetes megbeszélés, egyeztetés volt a pártok között, akkor még Szalay Gábor képviselőtársa úgy említette, hogy különbség van a szándék és a képesség között. Ebben az előterjesztésben szándékról szól az előterjesztő, ezért a szándé kot támogatják, a képességről majd később beszélnek. Negyedszer: Baráth Etele hozzászólásának nagyon örülök. Azt gondolom, hogy fontos ez a megvalósíthatósági tanulmány. Csak halkan jegyzem meg, hogy vajon majd ha a kezünkben lesz ez a megvalósíthatósági t anulmány, akkor majd nem úgy lesze, mint a bizonyos EUjelentésekkel, hogy
