Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1000 hozzánk eljuttatott anyaga egészen más megközelítést próbál bizonyítani, de a tervezésnél nagyon ke dvezőtlen helyzetbe kerültek az intézmények. Tisztelt Ház! A 150 millió forintos füzet öles betűkkel hirdette az új gazdasági modell lényegét. Az infláció, a gazdasági növekedés plusz a bér vásárolóereje, a működőtőkebeáramlás, a külgazdasági pénzügyi egy ensúly, a csökkenő költségvetési hiány, mindez együtt, egyszerre lehet kedvezőbb - hirdette a füzet. Sajnos, ez így, együtt, tisztelt Ház, nem valósult meg, sem együtt, sem egyszerre, mert a GDPnövekedés 5,2 százalékos mértéke valóban jelentős gazdasági n övekedés, mégis messze elmarad a '98as ígéretektől, és lássuk be őszintén, nem képes tartósan fennmaradni. Idén az 5,5 százalékos prognózist a kormány saját maga 4,5 százalékra mérsékelte. A jelenlegi prognózis is túl optimista, megbízható gazdasági előre jelzések szerint sajnos a növekedési ütem pusztán 4 százalék körül várható. Az 5,2 százalék mellett azt is látni kell, hogy az országon belül nagyon eltérő növekedési rátákat lehet tapasztalni, és az eltérő növekedési ráták mellett eltérő lehetőségű önkorm ányzatok is állnak, akiknek szintén az az országos átlagos 5,2 százalékos növekedés vajmi keveset jelent. Azt el kell ismerni, hogy a külkereskedelem bővülése, a folyó fizetési mérleg hiánya, a hitelgaranciarendszer kiszélesítése kedvező volt az elmúlt év ben. Ugyanakkor azt is látni kell, államtitkár úr, hogy a forint árfolyamsávjának szélesítésére nem a megfelelő pillanatban került sor az idén, és az elmulasztott intézkedések miatt mára az exportőrök nehéz helyzetbe kerültek. Az ipari termelés bővülése, e zen belül a feldolgozóipar növekedése kiemelkedő, de most már a növekedési ütem hónapról hónapra szerényebb. A foglalkoztatottsági szint - ellentétben a kormánypropagandával - szerény mértékben változott; nem igaz az, amit éppen az államtitkár úr a költség vetési bizottsági ülésen mondott, hogy dinamikusan növekedett. Szerény mértékű, 1 százalékos bővülés valóban jellemezte a foglalkoztatási szint növekedését, viszont látni kell azt, hogy 2001ben már nem nő a foglalkoztatottak száma, és azt is érzékelni kel l, hogy a teljes munkaidőben dolgozók száma már kissé csökken ebben az évben, a részmunkaidősöké pedig növekszik. Észre kell azt is vennünk, amikor a foglalkoztatási helyzetet értékeljük, hogy számos vállalkozás részmunkaidős foglalkoztatásként jelenti be a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottakat, azért, államtitkár úr, mert a minimálbéremelés nem járt együtt a vállalkozások megsegítésével. De a többi makrogazdasági mutatóval sem büszkélkedhet a kormányzó többség, illetve most már kormányzó kisebbség. A z államháztartás hiánya 40 milliárd forinttal magasabb, mint a módosított előirányzat. A különféle távlati célok ismételgetése nem feledtetheti a megoldatlan problémákat. Csakhogy néhányat idehozzak a Ház elé: az oktatási és az egészségügyi szféra béreinek megduplázása vágyálom, álom, államtitkár úr; a mezőgazdaság új pályára állítása már egy másik kormány feladata lesz, ahogy arra itt az előző vitanapon utalt is Nagy Sándor frakcióvezető úr; csökkent a megtakarítási hajlam; a külföldi tőkebevonás növelése elmaradt - ez utóbbi két mutató kedvezőtlen alakulása azt is eredményezi, hogy sajnálatos módon a növekedés feltételei korlátozottak; vergődik a tőzsde, és nem az utóbbi hetek kedvezőtlen eseményei miatt; a hamis szociálpolitikának alárendelt árszabályozás komoly zavarokat okozott a gazdaság szereplőinek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelmének 3 százalékos növekedése magasabb nomináljövedelem és magasabb infláció mellett valósult meg, az egy főre jutó reálkeresetnövekedés pedig nagyon szerény mértékű, 1 ,5 százalékos mértéket ért csak el. Tavaly is nőtt a polgárok adóterhelése, a köztehermérséklést megalapozó reformlépések elmaradtak, az önkormányzatok mozgástere szűkült, a közintézmények működési feltételei romlottak. A füzet azt írta, hogy "lehetővé vál ik, hogy a beruházások évről évre 810 százalékkal emelkedjenek". Nos, tisztelt Ház, a valóság az, hogy 2000ben 6,5 százalékkal nőttek a beruházások, és 2001ben sem várható sokkal nagyobb növekedés.
