Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS (Fidesz):
963 Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés legfontosabb termelési eszköze a föld, és a magyar föld nem pusztán termelési eszköz, hanem természeti kincs, a mezőgazdasági termelésnek különlegesen jó feltételeket biztosító termőhely. A talaj- és klimatikus viszonyok történelmileg stabil mezőgazdasági kultúrát alapoztak meg hazánkban. Kitűnő adottságaink nem pusztán az ország élelmiszerszükségletének megtermelésére alkalmasak, hanem ezen felül több millió ember számára képesek biztosítani a létfenntartás alapját. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az ország előnyei alapján a nemzetgazdas ág kiemelt ágazata lehet, mégis gyakorlatilag a rendszerváltás óta súlyos termelési, értékesítési, jövedelmezőségi, technológiai gondokkal küzd. A polgári kormány programjában megfogalmazott célja az elhúzódó mezőgazdasági pangás megállítása, olyan hatékon y, érzékelhető és tartós fejlődés megindítása az agrárszektorban, amely a gazdaság általános megújulásának és növekedésének egyik meghatározó iránya lesz. Az e területen mutatkozó szerény eredmények is arra ösztönzik a kormányzatot, hogy markánsabb lépések re szánja el magát, és a termelési alapokban, azon belül a legfontosabb termelési alap, a föld viszonyaiban is jelentős változást hajtson végre. Ezt célozzák azok az intézkedések, amit a kormányzat a földnek a zsebszerződésekkel idegen kézbe való juttatásá nak megakadályozására indított. Ezt segítik a meginduló állami földvásárlások, támogatják a már a tisztelt Ház napirendjén szereplő, a családi gazdaságok kialakulásának segítését célzó adókedvezmények, és ennek a célnak rendelődik alá a hamarosan benyújtás ra kerülő törvényjavaslatok elfogadása is. Tisztelt Országgyűlés! Érdemes egy rövid visszatekintést tennünk, hogyan is alakult ki a mai birtokszerkezet, milyen folyamatok vezettek a jelenlegi tulajdonosi szerkezet kialakulásához, és milyen tényezők határoz zák meg napjainkban a földhasználatot. Az 1990es évek sajátos privatizációs folyamatának következtében a földterületek ugyancsak sajátos tulajdonosi szerkezete alakult ki. A földtulajdonoshoz különböző módon kerültek földterületek. A 8 millió hektáros ter mőterület több mint négyötöde magántulajdonban van. Ennek közel egyharmada korábban is magántulajdon volt, mintegy másfél millió tulajdonossal. A kárpótlási árverések során több mint 700 ezer földrészlet, több mint 2,2 millió hektár került új tulajdonoshoz , a tagi részaránytulajdonnal pedig közel 3 millió hektár került meghatározásra, közel 1,9 millió fő részére. A kárpótlási területek átlagos nagysága alig haladja meg a 3 hektárt, míg a részaránytulajdonok átlagos nagysága mindössze 1,5 hektár. Különösen s zembetűnő tehát a részaránytulajdonú földterületek elaprózottsága. A részaránytulajdonosok és azok örökösei azok, akik a termelőszövetkezetekben is megtartották földjük tulajdonjogát, ezért azt mint részaránytulajdont adták ki számukra. Közülük az aktív és nyugdíjas tagok jobbára a rendszerváltozáskor is a régi településükön laktak, mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. Talán közülük kerültek ki a legnagyobb arányban a mezőgazdasági termeléssel jelenleg is aktívan foglalkozók. Ugyanakkor számosan voltak közülük, akik nem mérették ki, hanem bérbe adták tulajdonukat annak a szövetkezetnek, amely azt korábban is művelte. A földtulajdonosok másik csoportja azok, illetve örököseik, akiket a kollektivizálás során megfosztottak tulajdonuktól, ők részleges kárpó tlással szereztek tulajdont. Közülük sokan már elköltöztek a korábbi lakóhelyükről, másutt kerestek megélhetést; ők, akik nehezebben tudnak visszatérni a mezőgazdaságba, hiszen nincs települési hátterük, nincsenek eszközeik. Számukra megfontolandó, hogy fe ladjáke kialakított egzisztenciájukat egy bizonytalan jövőjű vállalkozásért. Többnyire ők is bérbeadással hasznosítják tulajdonukat vagy megválnak attól. Ráadásul sokan vannak olyanok, akik annak idején a kárpótlási jegyeket megszerezve pusztán spekuláció s szándékkal szereztek földtulajdont. Természetesen vannak olyanok is, akik elsősorban a részleges kárpótlás árverésein, illetve az azóta eltelt időszakban vásárlással több száz, esetenként több ezer hektáros gazdaságot alapoztak meg. Úgy gondolom, a közel jövő hatékonyan működő családi vállalkozásai ezekből alakíthatók ki legkisebb ráfordítással.
