Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz):
951 magyarokat földhöz juttatni, magyarokat a saját hazájukban belegyökereztetni tisztelt, szeretett hazánk földjébe. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tap s a MIÉP és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Végh László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; majd őt követi Németh Imre képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képvis elő úr. VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam mint Békéscsaba országgyűlési képviselője, megyémben, Békés megyében is tapasztaltam azt, hogy az úgynevezett földkérdésben a termőföld szabályozására igen érzékeny a magyar társadalom; figyeli az eseményeket, gondolkodik róla. Különösen fontosnak tartom tehát, hogy ebben a kérdésben tisztán láthasson mindenki, hogy megfelelően legyenek informálva az emberek, és kormányunk intézkedéseit ne félremagyarázva, eltorzítva is merjék meg, csökkentve ezáltal is a mezőgazdaságból élő emberek sokszor alaptalan félelmeit. Most, végighallgatva az eddigi felszólalásokat, itt a földkérdésen kívül rendkívül sok olyan témáról is volt szó, amely persze valahogyan kapcsolható a kérdéshez, de a tévénézőt vagy a rádióhallgatót igazából csak összekavarta. Tehát úgy látom, hogy amikor a kormányunk mindent megtesz egyrészt az EUcsatlakozási tárgyalásokon, hogy az Európai Közösségek államai elvárásának is megfeleljen, másrészt a magyar mezőgazda ságból élők helyzetét segítse, nem szerencsés az a hang, amely megpróbálja a földből élők szemében ezt a két szándékot szembeállítani, és én itt most erre helyezném a hangsúlyt a felszólalásomban. Tisztán kell látniuk az embereknek, hogy az EUs elvárások nem irányulhatnak a magyar termelők érdekei ellen, és minden ilyen szembeállítás téves, és ennek sulykolása csak további félreértéseket okozhat, elbizonytalanítja a termelőket és a földből élőket. Mert mi is a helyzet valójában? Az Európai Unió a mezőgazda sági termőföldtulajdon szerzésére vonatkozóan egy hétéves úgynevezett átmeneti időszakot irányoz elő, ezen idő alatt kell végül is helyzetbe hoznunk termelőinket, leendő termelőinket, a magyar embereket. Az átmeneti időszak alatt Magyarország fenntarthatja azon nemzeti jogszabályait, amelyek a nem rezidens és külföldi állampolgárok magyarországi mezőgazdasági termőföldtulajdonszerzését korlátozzák, tehát ezen időszak alatt Magyarország nemzeti jogszabályát alkalmazhatja a jogi személyek termőföldvásárlásár a vonatkozó tilalom tekintetében. Mindezek mellett, azt hiszem, tisztán kell látnunk abban a kérdésben, hogy egyik lényegi kritériuma csatlakozásunknak az, hogy a tőke szabad áramlására vonatkozó előírásokat országunk nemzeti jogával összhangba tudja hozni , és majd csatlakozásunkat követően alkalmazni tudja. Emellett nem kevésbé lényegesek azok a hazai termelők és leendő termelők érdekében megtett intézkedések, amelyek részeként országunk a tárgyalások folyamán mindvégig honi érdekeket szem előtt tartva, bi zonyos korlátozások fenntartását igényelte, amikor ebben a kérdésben átmeneti mentességet kért. A későbbiek során sincs kormányunk a teljes liberalizáció álláspontján, hiszen csak az OECDországok felé kívánja a teljes liberalizációt megvalósítani. Emellet t Magyarország fenn kívánja tartani jelenlegi korlátozásait a termőföld és a védett természeti területek megszerzésére és bérlésére vonatkozóan, tízéves átmeneti mentességet kér a csatlakozást követően a korlátozások azon elemeire, amelyek nem felelnek meg a közösségi vívmányoknak. Melyek is ezek a korlátozások? Pontos és részletes kifejtésükkör a termőföldről szóló 1994. évi törvény az irányadó, mely szerint: jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások, akár belföldiek, akár külföldi ek, nem szerezhetnek termőföldet és védett természeti területet. Külföldi magánszemélyek szintén nem szerezhetnek termőföldet és védett természeti területet. Külföldi természetes és jogi
