Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz):
952 személyek nem vehetnek bérbe 300 hektárnál nagyobb vagy hatezer arany koronánál értékesebb termőföldet. Ezen korlátozások természetesen vonatkoznak a külföldi vállalkozások fiókjaira és kereskedelmi képviseleteire is, valamint a Magyarországon letelepedett külföldi önálló vállalkozókra is vonatkoznak. (11.50) A termőföld sze rzésére és bérletére vonatkozó korlátozásoknak elsősorban gazdasági és szociális okai vannak, hiszen a termőföldek árai az Európai Unióban mintegy 540szer magasabbak, mint hazánkban. A teljes liberalizációval feltehetően együtt járó áremelkedéstől meg kí vánja óvni polgárainkat kormányunk. Gátolná továbbá a teljes liberalizáció a kormány által kitűzött célt, egy valóban életképes és majdan az EUban is versenyképes tulajdonosi struktúra kialakítását. Emellett a termőföldnek nem minősülő ingatlanok esetében kértünk öt év átmeneti mentességet. Itt a korlátozásaink főként a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok által érvényesülhetnek, tehát nemcsak a mezőgazdasággal, illetőleg a termőfölddel kapcsolatban illetnek meg minket korlátozások, illetve kedvezm ények, hanem más típusú ingatlanokkal kapcsolatban is. Ez nagyon jó példa arra, hogyan lehet megvédeni a magyar érdekeket egy olyan területen is, ahol kényszerből, kiszolgáltatottságból kell vagyont értékesíteni annak érdekében, hogy a továbbélés lehetsége s legyen. Hogy mindezen intézkedések nem elvtelenül diszkriminatívak, azt bizonyítják Békés megyében az 1998as év összesített adatai is: 197, külföldiek által ingatlanvásárlásra benyújtott és elfogadott engedéllyel szemben mindössze hat az elutasított eng edélyek száma. Ezen számok Budapest tekintetében: 3317 elfogadott, és 330 elutasított kérelem. Nem kell tehát indokolatlan diszkriminációval sem vádolni a korlátozások fenntartásának híveit, hiszen az elutasított kérelmek száma mindössze 3,5 százalékát tet te ki a vizsgált évben a kérelmeknek. Végül Nagy Sándor frakcióvezető úr felszólalására szeretnék néhány mondatban reagálni. Általában az elmúlt harminc évben, mióta életkoromnál fogva tudom figyelni a politika működését, amikor valaki nem akar csinálni se mmit, nem tud csinálni semmit, vagy nincs ötlete arra, hogyan lehetne az adott kérdést megoldani, akkor általában olyanokat szokott mondani, hogy a nemzeti nagy agrárprogramot kell létrehozni, ami önmagában persze jól hangzik, de ezek a kérdések mindig akk or szoktak eldőlni, akkor szokott az egész ügy kibontakozásra találni, ha a részletkérdésekben a döntések megszületnek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: '97!) Itt most nem nagy magyar nemzeti agrárprogramról van szó, hanem egy olyan törvénycsomagról, amel yik a mezőgazdaságot a jelenlegi helyzetéből próbálja elmozdítani. A mostani kormány próbál azért tenni, próbál olyan intézkedéseket, olyan törvénycsomagot előterjeszteni, ami azt a célt fogja szolgálni, hogy a most, eddig működő rendszert letisztázza, elv igye a családi gazdaságok fejlesztése felé, és az egyik, talán legfontosabb pillérét, a földtulajdon kérdését rendezni próbálja. (Keller László: Nem figyelte a minisztert? Nem lesz törvény.) Hogy a nemzeti földalapot létre kell hozni, ezt sokféleképpen leh et értelmezni. Ez mindenképpen azt a célt kell hogy szolgálja, hogy az állam részvételével a birtokrendezést meg lehessen oldani a magyar földtulajdonosok, a magyar polgárok érdekében. Tehát sokkal jobb, ha nem nagy nemzeti agrárprogramról beszélünk, hanem a részletekről beszélünk, a mindennapi élet legfontosabb feltételeinek a biztosítása és azok megoldása érdekében beszélünk, és elmondjuk: tisztán látjuk azt, hogy mi most a magyar mezőgazdaságból élő érdeke. Az az érdeke, hogy ott ahol él, abban a környez etben, ahol jelen pillanatban a földjei vannak, azokat koncentrálni tudja, hogy a termelését hatékonyabbá tudja tenni, és úgy tudjon termelni, hogy az profitorientált legyen. És amikor az előző négy évben gyakorlatilag a tehetetlenség uralkodott - ezt a te rmelők mondják, akik természetesen végigélték azt a négy évet , amikor a szocialista kormány gyakorlatilag semmiféle választ nem tudott adni a meglévő kérdésekre (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ti adtok!) , akkor igazából a szövetkezetek mellett állt, de még ott se állt ki igazán. A szocialista kormány nem tudta a szövetkezeteket sem olyan helyzetbe hozni, hogy profitorientáltan, nyereségesen tudjanak termelni, nem beszélve arról, hogy a családi gazdaságoknak semmiféle
