Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
950 Nem lehet hozzájut ni Anglia földjéhez olyannak, aki nem angol. Hollandiában is ilyen törvény van. Az európai alapországok ezekkel a feltételekkel csatlakoztak annak idején az Európai Unióhoz. A mostani csatlakozókkal szemben mások a követelmények, mindenkivel, velünk szembe n, a lengyelekkel szemben is, akik azt hiszem, emiatt nem is fognak csatlakozni - majd meglátják, nem is fognak csatlakozni az Európai Unióhoz! , mert ezt a fajta földtulajdonlást nem viselik el, mert ahogy mondtam, ez a pénzmozgások körébe van utalva. Va n olyan állam, nem európai, amelyikben ki van mondva, hogy a föld az államé, és csak hitelesített állampolgár birtokolhatja. Ez Izrael. Az Európai Unióval nagyon jó kapcsolatban van, bizonyos fejlesztési programokban benne van, sok tekintetben az Európai U nió tagjának is tekinthető, más tekintetben az Amerikai Egyesült Államok körletébe tartozik - ott nem birtokolhat külföldi földet, egy talpalatnyit sem. Ezekkel a kis középkeleteurópai államokkal, gyengékkel, amelyek megviselve kerültek ki a szocializmus ból, minden érdekérvényesítő képesség nélkül, azonban ezt akarják elfogadtatni. Lássunk tisztán tehát: különleges, bennünket sújtó törvények vannak velünk szemben alkalmazva és érvényben! Végezetül engedjék meg, hogy egy másik doktrínára is hivatkozzam, am ely a földkérdésben rendkívüli módon ártalmas: ez a növekedési doktrína. Azt állítják a liberálisok, hogy a földön a növekedés korlátlanul lehetséges, és különösen a földdel kapcsolatban. Nem lehetséges! És a természet, a föld egyre gyakrabban ad igen kemé ny figyelmeztetéseket az egész emberiségnek, hogy nem lehetséges, tessék megálljt parancsolni, tessék egy egészen másfajta, a fenntartható növekedésre alapuló gazdálkodási formát bevezetni, mert a föld, a természet visszaüt, akár ki is ütheti az egész embe riséget. (11.40) Tehát a földdel kapcsolatban ez arra vonatkozik, hogy nem szabad bedőlni és mindenekelőttinek tartani a hatékonyság doktrínáját. A föld nemcsak azért van, hogy profitot szerezzenek valakik belőle, nemcsak a hatékonyság miatt van, hanem a n épességmegtartás miatt is. Ezért szeretnénk mi olyan földviszonyokat, olyan földtörvényt teremteni, amely a telepítéssel van összekötve. Mi adni szeretnénk, akármilyen formában, fiatal magyar családoknak, akár a határon túlról is némelyeket, az ottani szór ványban élőket ide behozva és földhöz juttatva, ahol egy család megveti a lábát, és megél belőle. A jelenlegi viszonyok között kicsit illuzórikus hatékonyságról és piaci viszonyokról beszélni a magyar földdel és annak termelőjével kapcsolatban. Ugyan, kére m, hát talán piaci szereplők még a nagyobb gazdálkodók is - vagy a globalizmus által diktált ár kiszolgáltatottjai? Igen, azok. Nem úgy van, hogy az én terményem versenyképes itt, belül is. Meg van szabva, és a felvásárló maffiáknak, és a többi, és a többi , eleve kiszolgáltatott emberek, mindegyik; persze nem egyforma mértékben, a nagyobbak itt is jobban kibírják, mint a kicsik, de a kicsik annyiért adják oda, amennyiért elviszik tőlük, mindenféle terményt. Micsoda igazságtalanság ez?! Hát tűrheti ezt egy á llam, amelyik fogyatkozik, amelynek a népessége ilyen rossz egészségi állapotban van, mint a miénk? Ezek a földkérdés igazi kérdései. Tisztelt Ház! Alapvetően változtatni kell a gondolkodásunkon és az összes nemzetközi folyamathoz való viszonyunkon. Ne dől jünk be annak, hogy mi egyhamar az Európai Unió tagjai leszünk, és főleg ne teljesítsük ezeket a követelményeket, még mielőtt benne lennénk, és ne engedjük, hogy még mielőtt benne lennénk, már mindenünket feléljék, elvegyék, elbirtokolják. Itt pontosan err ől van szó, az elbirtoklásról, a magyarság megmaradásáról. Ezért minden tiszteletet megadva azoknak, akik mégis ezek között a körülmények között jobbítani szeretnének, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezeknek az alapelveknek, ezeknek a kérdéseknek a sz emszögéből is tekintse át még egyszer az összes kérdést. Az államnak legyen joga rendelkezni az egész földterület felett, legyen joga a Magyar Országgyűlésnek olyan törvényt hozni, hogy csak magyar természetes személyeknek enged meg földbirtoklást, és term észetesen ehhez csatlakozva, lemondva arról az őrült növekedési szemléletről és hatékonyságról, legyen joga
