Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KURUCSAI CSABA (FKGP):
933 hangsúlyo zni. Bekövetkezhet ez azért, mert a jelenlegi szabályozás mellett a földforgalmazásból jelentős extraprofitra lehet majd szert tenni az európai uniós csatlakozásunk után; kérem, mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy csak a csatlakozásunk után, mert az Európai Unióban és általában a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a földből extraprofithoz jutni nem lehet. A polgári kormány elkészítette a törvénykezési csomagot. A nyár az FKGP parlamenti frakciója szakmai stábjának is alkalmat kínált arra, hogy a legalapvetőbb kérdésekben megfogalmazza koncepcionális elképzeléseit. Természetesen nem vállalhatta fel, hogy normaszövegszerűen megfogalmazza gondolatait, mert az az ágazati tárcák feladata. Az együttgondolkodás és a dialógus felvétele a célja az e lkövetkező gondolatainknak. A szabályozandó tárgyak közül kétségtelenül a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása kell hogy a hangsúlyt kapja. A módosítás során érvényt kell szerezni annak az alapvető tételnek, hogy a föld nemzeti kincs, az nem pótolható és nem gyarapítható, védelme alapvető nemzeti érdekünk. A védelem tekintetében nem tehetünk különbséget magyar és külföldi állampolgárok között. Ezért meg kell akadályozni, hogy a föld spekuláció tárgya legyen, elő kell segítenünk, hogy a földbő l a gazdálkodó meg tudjon élni. Reménybeli európai uniós tagságunkig célszerű fenntartani a jelenleg hatályos törvény rendelkezéseit, melyek mennyiségi korlátozásokkal a magánszemélyeknek, korlátozás nélkül a magyar államnak, az önkormányzatoknak, az erdő- és legelőbirtokossági társulásoknak és közalapítványoknak, nevesített jogcímeken az egyháznak teszi lehetővé a termőföldtulajdon szerzését. A kialakuló családi gazdaságok a mai viszonyok mellett a földpiacon nem képesek a jogi személyekkel az árversenyt á llni. Így az utóbbiak termőföldtulajdonszerzési tilalmát célszerű fenntartani, vagy a szerzés lehetőségét a nemzeti földalapon keresztül szigorúan előre elkészített birtokpolitikai elvek mentén biztosítani. Meg kell határozni a földtörvényben a természete s személyek termőföldtulajdonhoz jutásának feltételeit. A meghatározásnál alapvető szempontnak kell lennie, hogy nemzeti kincsünkről rendelkezünk, és a rendezőelveknek eurokonformnak kell lenniük. (10.20) Ezért célszerű rögzíteni, hogy termőföldtulajdonhoz azon természetes személyek juthatnak, akik önfoglalkoztató gazdaként Magyarország területén legálisan tartózkodnak, legalább három éve folyamatosan helyben laknak, és élethivatásszerűen a földműveléssel foglalkoztak a fenti időszakban. Természetesen meg k ell határozni a felsorolt fogalmak tartalmi elemeit is. Erre, közel sem a teljesség vagy a véglegesség igényével, a következő javaslatokat fogalmaztuk meg. Önfoglalkoztató gazdának minősül az a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó természetes szem ély, aki a saját, illetőleg a más személy tulajdonában lévő földet, termőföldet jogszerűen, sajátjaként műveli. A Magyarországon való legális, és három éven át folyamatos helyben tartózkodás alatt a mezőgazdasági tevékenység szerinti településen történő he lyben lakást kell érteni. Ennek során a gazdának élethivatásszerűen a településen, vagy annak a törvény által meghatározott közvetlen közelében kell laknia. A törvényben és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben rögzíteni kell, hogy a legális és fo lyamatos helyben tartózkodás szempontjából egyelőre - és hangsúlyozom, hogy egyelőre - meg kell különböztetni a Magyarországon élő állampolgárokat, a határon túli magyar nemzetiségű polgárokat, az önkényuralom elől külföldre menekült magyarokat és azok les zármazottait, az európai uniós polgárokat és az egyéb külföldi állampolgárok kategóriákat. A termőföldtulajdon megszerzése szempontjából az első három kritérium azonos elbírálás alá kell hogy essen. A negyedik, az Európai Unió polgáraira vonatkozó rendelke zés igazodna az ideiglenesen lezárt XXII. fejezetben írtakhoz, míg az egyéb külföldi polgárok tekintetében a nemzetközi jogban szokásos viszonosság elve kell hogy érvényesüljön.
