Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KURUCSAI CSABA (FKGP):
934 A termőföldtulajdon megszerzéséhez a hároméves folyamatos helyben lakás tényét a települési önkormányzat képviselőtestülete kell hogy igazolja. Az ügymenet gyorsítása érdekében természetesen az államigazgatási jogkörök gyakorlója, a települési jegyző is megkaphatja ezt a hatáskört; mindenesetre ez a nagyon fontos terület indokolná azt, hogy ezt az igazolást mindenképpen a képviselőtestület adja ki. A nem magyar állampolgárok a Magyarországon tartózkodás jogalapját és törvényességét a mindenkor hatályos idegenrendészeti szabályok szerint kell hogy igazolják. A termőföldtulajdonszer zés szempontjából a harmadik fontos kritérium az élethivatásszerűen földműveléssel való foglalkozás. Élethivatásszerűen földműveléssel álláspontunk szerint az a természetes személy foglalkozik, aki főfoglalkozásban, önfoglalkoztató gazdaként, mező, illetv e erdőgazdasági tevékenységet folytat, és árbevételeinek több mint 50 százaléka ezen tevékenységből származik. Azok a személyek, akik az előbb ismertetett hármas feltétel bármelyikének nem felelnek meg, a termőföldtulajdont a feltételek teljesedéséig nem s zerezhetik meg, csupán haszonbérlet szerzésére jogosultak. Az Országgyűlés törvénykezési csomagjában önálló törvényként kell megjelennie a nemzeti földalapról szóló törvénynek. A nemzeti földalapot a magyar termőföld mint nemzeti kincs védelmére az FVM öná lló státusú szervezeteként kell létrehozni. A nemzeti földalap a működése során célul kell hogy kitűzze a gazdaságilag ésszerű birtoknagyság kialakításának az elősegítését, a közreműködést a birtokrendezési folyamatok lebonyolításában, a spekulációs célú f öldvásárlások megakadályozását, a földárak és a haszonbérleti díjak alakulásának szabályozását s a többi. A termőfölddel kapcsolatos rendelkezések hatályosulásának alapvető záloga a nemzeti földalap elővásárlási jogának biztosítása. Természetesen a törvény az elővásárlási jogcímek hosszú sorát rögzítheti, de álláspontunk szerint alapvető fontosságú, hogy három területen mindenképpen érvényesülnie kell ennek a jogosítványnak. Ezek a területek álláspontunk szerint a következők: a 17 aranykorona feletti katasz teri tiszta jövedelmű földek elidegenítése esetére; ezzel kell a törvénynek a nemzeti földalapon keresztül segítenie az agrárstruktúra fejlesztését, így különösen a versenyképes családi gazdaságok létrejöttét és gazdaságos működését. A második ilyen terüle t: ha a termőföld haszonbérlője, feles bérlője, részes művelője megfelel az önfoglalkoztatás, a hároméves helyben lakás és az élethivatásszerű földművelés hármas kritériumának. A harmadik terület: a természetvédelmi területeken az illetékes természetvédelm i hivatal kell hogy az elővásárlás jogával bírjon. Elővásárlási joggal érintett földet csak a nemzeti földalap útján, ennek helyi szerve engedélyével lehessen majd megvásárolni. Fontos garanciális feltétel, hogy a nemzeti földalap működéséhez szükséges pén zügyi forrásokról az éves költségvetési törvény kell hogy önálló fejezetben gondolkozzon. A törvénytervezetek megjelölése nélkül az alábbi, véleményünk szerint fontos rendelkezések megalkotása elkerülhetetlen még a földtörvénycsomagban. Az egyik ilyen spec iális terület a földbirtokmaximum és minimum kérdése. Az Európai Unión belüli versenyképes magyar családi gazdaságok kialakulásáig a jelenlegi birtokmaximum fenntartása szükséges és indokolt. A bevezetőben írtak szerint a magyar egyéni gazdaságok rendkívü l széttagoltak, mindez megkerülhetetlenné teszi a birtokkoncentráció felgyorsítását. Ennek érdekében a jogi és a közgazdasági szabályozásnak támogatnia kell a versenyképesség szempontjából irányadó 30 hektáros, vagy annál nagyobb gazdaságok mielőbbi létrej öttét. Ez a cél többek között - és hangsúlyozom: többek között - az alábbiakkal érhető el. Módosítani kell a polgári törvénykönyvnek az öröklésre vonatkozó szabályait, hogy biztosítsa a termőföld egy tagban való öröklését. Erre az Európai Unió tagországaib an számtalan példa van, elég ha csak az olasz és a francia példára hivatkozom. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy öröklés esetén a termőföld sorsában osztoznia kell a mezőgazdasági tevékenységhez kötődő vagyontárgyaknak is. A termőföld megszerzésére jogos ult örökös hiányában az öröklés tárgyát képező termőföldhagyaték sorsáról a nemzeti földalap közreműködésével kell gondoskodni. A nemzeti földalap az örökséget
