Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KURUCSAI CSABA (FKGP):
932 Elsősorban azért teszik, hogy miné l jobban leszorítsák a földnek az árát, minél jobban leszorítsák az üzletrészeknek az árát, erre törvényt is hoztak önök, uraim, törvényt hoztak az elmúlt ciklusban, amely lehetővé tette azt a helyzetet, amely kialakult mára, hogy 1015 százalékért veszik meg az üzletrészeket. Ez azért fontos, mert a föld megműveléséhez, akármilyen hihetetlen egyeseknek, eszköz is kell, és ezt az eszközállományt kívánják leértékelni, ezt kívánják folyamatosan degradálni, hiszen tudják, hogy akik megszerzik az eszközt, az ép ületeket, az infrastruktúrát, a szállítót, azok fognak földet használni, bármilyen hihetetlen ez. És ez független attól, hogy aki az eszközt megszerzi, az vidéken él vagy városban lesz, és ezért volt önöknek érdekük az, hogy részvénytársaságokat alakítsana k, a szövetkezeteket részleges átalakulással részvénytársaságok felé vigyék, mert ez, kérem szépen, az eszközök birtoklását jelenti, és ez független attól, hogy ki melyik párthoz tartozik. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz é s az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Mindenkinek lesz lehetősége, az írásban előre jelentkezőknek is és a nem jelentkezőknek is, hogy szóljon. Ennek megvannak a parlamenti formái, kérem, hogy ezt alkalmazzák, és ne pedig a bekiabálásokat próbálják meg itt a mai vitában meghonosítani, mert ez aztán végképp nem teszi követhetővé a vitát, különösen a külső szemlélők számára. Most Kurucsai Csaba képviselő úr következik, a Kisgazdapárt részéről; őt pedig majd Kis Zoltán követi, az SZDSZből. DR. KURUCSAI CSABA (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés őszi ülésszakának legnagyobb érdeklődéssel várt törvénykezési csomagja kétségtelenül a földtörvény és az ahhoz kötődő jogszabályok, a nemzeti földalap, az általános birtokrendezés, a föl drendező és földkiadó bizottságok működéséről szóló jogszabály és a családi vállalkozásokról szóló törvények megalkotása lesz. A pártok a nyári törvénykezési szünetet arra használták, hogy üzenjenek egymásnak és választóiknak. Egységesnek tűnik az az állás pont, hogy a választási kampány egyik slágertémája lesz a földkérdésben való állásfoglalás. Mi motiválja a kérdés hangsúlyosságát? Mindenekelőtt az, hogy sok embert érint. A Központi Statisztikai Hivatal "Magyar régiók mezőgazdasága 2000" kiadványa szerint a magyar lakosság 27 százaléka mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági egységhez, gazdasághoz tartozik, és több mint 2 millió fő végez mezőgazdasági tevékenységet. Nemcsak az összlakosságszámon belüli magas arány, hanem a rendszerváltás után kialak ult birtokszerkezet is indokolja a figyelmet. Amíg az iparhoz, kereskedelemhez kötődő privatizációból a magyar lakosság abszolút többsége, döntő hányada kimaradt - mondjuk ki bátran: esélye sem volt arra, hogy vagyonhoz jusson, privatizáljon , addig a föl dmagánosítás területén jelentős számban jutottak földhöz kárpótoltak. Azt nem kell külön bizonyítani, hogy az így kialakult birtokszerkezet nagyrészt alkalmatlan az európai uniós versenyhelyzetre, de még ennél is nagyobb gond az, hogy minimális szinten sem biztosítja a gazdálkodók megélhetését. Az agrárszakma és a politika is tudja, hogy lépni kell. Mi az, ami elmozdította a holtpontról az évek óta halogatott szabályozást? Az európai uniós csatlakozási tárgyalásaink "tőke szabad áramlása" fejezetének ideigl enes lezárása és az abban megfogalmazottak, valamint a közelgő választások korbácsolták fel az indulatokat - úgy vélem, nem indokolatlanul. Annak kimondása, hogy önfoglalkoztató gazda csak akkor jogosult földvásárlásra, ha legálisan és folyamatosan már hár om éve Magyarországon tartózkodott és ez alatt földműveléssel foglalkozott, felkészületlenül érte a magyar társadalmat. Kétségtelenül a pangó földpiac megélénkülésére lehetett számítani; no nem az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, esetleg Finnország ból tömegesen Magyarországra települő gazdák miatt, hanem, meggyőződésem szerint, ha nem gyorsul fel a törvényi szabályozás, a spekulációs célú és elsősorban belföldi földvásárlások miatt - és itt még egyszer a spekulációs földvásárlást szeretném
