Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
94 A tervezet - mint ahogy már elhangzott - első lépés arra, hogy a gazdasági élet adott területein a magyar nyelvet visszahelyezzük jogaiba. Lehet, hogy alaposabb szabályozás is kidolgozható - elképzelhető. A rendszer z ártabban is biztos, hogy működik, de a megcélzott modell kellő társadalmi támogatással elérhető, rákapcsolódhat egyfajta nyelvvédő, nyelvmegőrző öntevékenység is, amely jelenleg csak nyomokban figyelhető meg; sőt, kiegészítheti azt, és megerősödhet általa. A törvény azért is támogatandó, mivel fontos választ ad azokra a megkeresésekre, melyek legalább 1015 éve érkeztek minden eddigi kormány címére, egyre inkább elkeseredetten már a végén, segítséget kérve az anyanyelvet kiszorító zagyvalék reklám- és cégtá blafeliratok ellen. Kár, hogy az előző kormány nem vállalta fel ezt a kérdést akkor, amikor már magyar cégtáblát alig és magyar reklámot is már csak ritkán lehetett látni. Ránk maradt tehát a feladat, hogy megtegyük az első lépéseket, és ha kell, nyitva va n a lehetőség újabb szabályok alkotására is. A társadalmi hasznosság aligha kétséges. Vissza lehet szorítani a pontatlan és kusza kifejezéseket, elő lehet segíteni az anyanyelv alkalmazkodását. Ez is fontos. Közterületeink képe is előnyére változhat, ez al igha kétséges. Védjük az idegen kifejezéseket is, hiszen azokkal ma inkább leromlott formájukban találkozhatunk. Erősíthetjük nemzeti önbecsülésünket, hiszen elgondolkodtató, hogy miért is kell nekünk angol, német és ki tudja milyen feliratokat böngészve, erőlködve olvasnunk cégtáblákat és reklámokat. Kérem szépen, szembesülnünk kell azzal az adattal, ténnyel, hogy országunk lakossága körülbelül 80 százalékának tájékozódását igenis nehezíti a helyzet, amely az adott terü leten kialakul. Nehezíti a tájékozódást és felháborítja azokat, akik nem bírják az olyan gyöngyszem kifejezéseket, mint midimarket, hardver, szoftver, PC, center s a többi. Az idézett és általam kimondhatatlan Philipshirdetés és más hasonlók a szöveget ne m értőket egyfajta másodrendű státusba taszítják. Ezt pedig nem engedhetjük meg. Torz megítélés az, ha azok a tájékozottak és műveltek, akik ebben a bábeli nyelvzavarban állítólag eligazodnak, és azok az elmaradottak, akik erre nem képesek, akik csak magya rul tudnak, és nem bírják a középeurópai pidginEnglisht. Ők nem lehetnek másodrendű helyzetben, és mi nem hagyhatjuk őket magukra, hiszen az anyanyelv, annak egysége és szépsége lehet az a bázis is, amely képessé tesz más nyelvek megtanulására. Hiszen ak inek anyanyelve leromlik, elsekélyesedik, az idegen nyelveket is aligha tudja megtanulni. Nem két- vagy többnyelvűvé kell tehát válni, mivel az mást jelent, mint amit autodidakta polihisztor képviselőtársunk kívánatosnak hisz. Ez a kifejezés mást jelent, m int ami NyugatEurópában bizonyos értelmiségi körökben megfigyelhető. A kétnyelvűség nem azonos az idegen nyelvek ismeretével, de azonos a nemzettudat feladása előtti utolsó fázissal, a nyelvcserével. Ez pedig nem lehet célunk - ebben ugye egyetérthetünk. Kötelességünk - ha szükségét látjuk - módosító javaslatainkkal is elősegíteni a törvényjavaslat tökéletesítését. Tegyük ezt meg! Fogadókészek vagyunk itt, a kormányoldalon is ez irányban. Néhány MSZPs véleményt is szeretnék a továbbiakban érinteni. Podolá k György hiányolta, hogy a magyar nyelvet gazdagító szabályozás hiányzik - idéztem - az indítványból. Remélem, nem tiltakozna, ha egy ilyen címen szereplő tervezetet akarnánk beterjeszteni mi akként, hogy ez nem törvényhozási, hanem nyelvészeti kérdés. Tót h András azt fejtegette, hogy nem önálló törvényt, hanem a meglévő jogszabályok kiegészítését kellett volna beterjeszteni. Persze, ha ezt tesszük, alighanem támadhatóvá válunk, úgymond az egységes koncepció hiánya miatt. Azt hiszem, ez egy rutin jellegű ké pviselői vélemény volt részéről. Göndör István képviselőtársunk hozzászólásából arra szeretnék kitérni, amikor arra utalt, hogy a határon túli magyarok nyelvhasználatát korlátozó romániai nyelvtörvényhez adhat, mondjuk, hátszelet egy ilyen szabályozás. Én nem tudom, hogy jól hallottame, amit mondott, de ebből visszakövetkeztetéssel az is levezethető, hogy esetleg Iliescuékat befolyásolná az, hogy mi elfogadunke itt valamit vagy sem.
