Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
920 A közérdek kül önböző biztosítékokat követel arra nézve, hogy a földhasználó a szűkösen rendelkezésre álló termelőeszközt hatékonyan, a saját érdekein túlmutató közcélokkal egyeztetve működtesse. Az eddig elmondottak alapján tehát a földkérdés túlmutat a mezőgazdaságon, nemzetgazdasági jelentőségű, ezért szükséges a földtulajdoni viszonyok állami beavatkozással történő alakítása. Az európai uniós csatlakozás során is a termőföld "A tőke szabad áramlása" című fejezet keretében kerül tárgyalásra. A kárpótlási törvények, a s zövetkezeti és átmeneti törvények, a földkiadásra vonatkozó, valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény megteremtették a termőföldek tulajdoni viszonyai átalakításának jogi hátterét. Mivel a rendszerváltást követően az alapvető politikaigazdasági cél a magántulajdonra épülő piacgazdaság kialakítása volt, a legfontosabb nemzeti kincsünk az utóbbi évtizedben bekövetkezett társadalmigazdasági változások eredményeként döntően magántulajdonba került. Mindezt számokkal alátámasztva elmondhatom, hogy 20 01. január 1jei adatok szerint a mezőgazdasági terület 6,3 százaléka, míg a termőterület 17,8 százaléka maradt csupán a magyar állam tulajdonában. A szövetkezeti szektor 7,1 százalékkal, illetve 6,3 százalékkal részesül a mezőgazdasági, illetve a termőter ületből. A mezőgazdasági terület 86,6 százaléka van magántulajdonban, míg a termőterület 75,9 százaléka képezi magánszemélyek tulajdonát. A földprivatizáció, mely lényegében befejezettnek tekinthető, erősen megosztott, eltérő gazdaságitársadalmi helyzetű és teljesítőképességű népességcsoportokat juttatott földtulajdonhoz. A kárpótlást követő részarányföldkiadási eljárás során sajnálatos módon tovább nőtt a termőföldek elaprózódása. Nagy számban keletkeztek olyan földrészletek, amelyekben irreálisan magass á vált az osztatlan tulajdonközösségben lévő tulajdonosok száma, illetve igen alacsony az egy főre eső tulajdoni hányad. A részarányföldtulajdon kiadása eredményeként létrejött közös tulajdon teljes mértékben kényszerközösséget jelent. A nagy számú jogköz össégek többségében a tulajdonostársak nem is ismerik egymást. A több mint 5 millió hektárt érintő földprivatizáció során a termőföld igen nagy része olyan személyek tulajdonába került vagy olyan személyek voltak a tulajdon várományosai, akiknek nem volt k ötődése sem a termőföldhöz, sem a gazdálkodáshoz. Ez az állapot a termőföld forgalmának folyamatos növekedéséhez vezetett, ugyanakkor külföldi magán- és jogi személyek figyelmét is felkeltette a magyar termőföld vásárlásának lehetősége. Ezzel szemben törvé nyi szabályozás nem korlátozta a részaránytulajdon forgalmát a földprivatizáció befejezéséig, valamint nem korlátozta törvény a bel- és külföldi jogi személyek és külföldi magánszemélyek termőföldvásárlását egészen 1994. július 27éig. Ezzel egy időben a m ezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozók köre nem volt képes megjeleníteni fizetőképes keresletet a termőföld iránt. Egyes régiókban a magyar gazdáknál jóval tőkeerősebb külföldi gazdák jutottak a települések meghatározó földterületeihez, gyakorlatila g megszüntetve a helyben lakó gazdák versenyesélyeit. Így a magyar termőföld éveken keresztül ki volt szolgáltatva a spekulációs tőkének. Mindemellett az újdonsült földtulajdonosok - kiváltképpen, ahol a föld nem biztosított megélhetési lehetőséget - kezde ti lelkesedése is alább hagyott, mivel igen hamar rá kellett jönniük, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyai elmaradnak más ágazatokétól. Így a művelési kötelezettség elmulasztása miatti bírság elkerülése érdekében inkább bérbe adták földterületüket a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemélyeknek vagy társas vállalkozásoknak. A termőföld privatizációja eredményeként mintegy 2,5 millió új tulajdonos jutott termőföldhöz. A nagy tömegű magánosítás révén a kialakult birtokstruktúra fő j ellemzője, hogy az új tulajdonosok 80 százaléka egy hektár vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. Tisztelt Ház! Jól érzékelteti ezt a következő néhány számadat. Több mint 1,3 millió természete s személy tulajdonát mindössze 0,35 hektár nagyságú termőföld képezi, melynek összterülete 2 millió hektár.
