Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
921 A jogszabályi lehetőségek időközbeni szűkülése eredményeként a spekulációs tőke új utakat keresett a magyar termőföld megszerzésére, mégpedig a ter mőföld használatát a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésével, bújtatott tulajdonként, bérleti szerződéssel vagy haszonélvezeti jog alapításával próbálják biztosítani. A még lehetséges kiskapuk száma természetesen ennél jóval több. A külföldi tőke földsz erzése sokkolja a hazai közvéleményt, ugyanakkor az európai uniós tagjelölt államok csatlakozási tárgyalásain ez volt az egyik legélesebb vitapont. A külföldi földszerzések kezelésére, visszaszorítására kialakítandó jogi megoldás politikai döntéstől és ann ak következetes végrehajtásától függ, melynek érdekében a kormány, valamint az agrártárca konkrét lépéseket tett. Az elaprózódott földeket az ismert okok miatt legtöbbször nem a föld tulajdonosa használja, hanem haszonbérbe adja korábbi nagyüzem jogutódján ak vagy nagyobb földterülettel rendelkező gazdálkodónak, esetleg egy újonnan alakult mezőgazdasági vállalkozásnak. (9.20) Mivel ezekben az esetekben a földtulajdonos és a földhasználó személye különbözik, felvetődik a racionális földhasznosítás problémája is, amelyről a későbbiekben szólok. A fentiek következtében a termőföld tulajdonosi és használati viszonyai elváltak egymástól, és a kialakult helyzet átláthatatlan használati viszonyokat eredményezett. És ezzel már áttérhetünk a földhasználat kérdéskörére . A közös tulajdonú földrészletek esetében ugyanis sokszor maga a tulajdonos sem tudja, ki használja a földjét. Az átláthatóság érdekében bevezetésre került a földhasználati nyilvántartási rendszer. A módosított termőföldtörvény rendelkezett a nyilvántartá snak 2000. január 1jétől történő bevezetéséről, amely rögzíti a haszonbérlet és minden más jogcímen történő földhasználatot. A földhasználati nyilvántartás nélkül az európai uniós földalapú támogatások ellenőrzési rendszere, az integrált irányítási és ell enőrzési rendszer sem működtethető. A törvény 25. § a) pontjának (2) bekezdésében foglalt előírás az egy hektár feletti termőföld használatára vonatkozóan bejelentési kötelezettséget ír elő a nyilvántartásbavétel céljából. Tisztelt Ház! A földhivatalok ál tal vezetett két nyilvántartás - az ingatlannyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás - az ellenőrzési rendszerben szoros egységet képez. A földhasználati nyilvántartási rendszer a kormány elképzelései szerint rövidesen kiegészül egy hatósági felada tokat ellátó ellenőrzési rendszerrel, amely mind a bejelentett földhasználatot, mind a bejelentésekkel kapcsolatos földhivatali eljárások jogszerűségét fokozott mértékben biztosítja. A földhivatalokhoz benyújtott és általuk jogszerűtlennek ítélt földhaszná lati szerződések bejegyzésének megtagadása, illetve az ügyészség felé történő továbbítása révén előrelépés történt a termőföldek használati viszonyainak rendezettebbé tétele területén. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépését, azaz 1994. július 27ét követően külföldiek javára szóló termőföldeladások törvénybe ütköznek, emiatt semmisek. Ismerve a mai gyakorlatot azonban megállapítható, hogy az ügyész csak kivételesen indíthat polgárjogi pert. Tekintettel arra, hogy a födlhivatali eljárásba n széles körű bizonyítás felvételére nincs lehetőség, a földhivatal elsősorban az iratok alapján dönt, így alapvető szabály, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzési kérelem elutasítására a földhivatal által csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem alapjául szolgáló okirat nyilvánvalóan érvénytelen. A vonatkozó jogi háttér módosítása indokolt a fennálló anomáliák kiküszöbölése érdekében. Tisztelt Ház! A családi gazdálkodás zavartalanságának, akadálytalanságának, valamint a helyben lakó agrártermelők földszük ségleteinek kielégítése, továbbá az egységes birtokszerkezet kialakításának elősegítése érdekében a termőföldet érintő elővásárlási jogra vonatkozó szabályok módosítása szükséges. A kormányprogram az agrárszektor stabil alapon való harmonikus fejlődése érd ekében kiemelt feladatnak tekinti a tulajdonviszonyokban a bizonytalanság fokozott csökkentését, valamint az optimális birtokméretek kialakítását.
