Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
897 Mit keres itt az "is"? A zálog mint kifejezés, nagyon képszerű vagy képletes, de azt gondolom, hogy itt a kevesebb több lenne, mert a magyar nyelv nem egy szerűen záloga a nemzet jövőjének, hanem a nemzet jövője alakításának egyik feltétele, tényezője, fontos összetevője. A szórend: "A magyar nyelv védelme a nemzet jövőjének is záloga, ezért a ma élő nemzedékek közös felelőssége a nyelvi környezet épségének megtartása és az utódokra való átörökítése, a nyelv egészséges alkalmazkodóképességének fenntartása." Ha eltekintek attól, hogy a megtartás és fenntartás nem elég elegáns, mert ugyanazt jelenti, akkor is, az épséget nem megtartjuk, hanem inkább megőrizzük. Ezek azonban - mondom még egyszer - stilisztikai észrevételek, de a szórend és a hangsúlyozás a törvényjavaslat szándéka szerint a következőképpen kellene hogy alakuljon: "A magyar nyelv védelme, átörökítése, alkalmazkodóképességének megtartása a nemzedék ek közös felelőssége." Mert ez az igazán hangsúlyos mondanivaló, amely mindannyiunk felelősségévé teszi a törvényalkotó szándékát is. Ezek voltak a stiláris és nyelvhelyességi észrevételek. Van azonban ebben egy súlyos tartalmi tévedés. Engedjék meg, hogy ennek időt szenteljek. "A magyar nyelv a magyar nemzet egyik legfontosabb alkotása." - mondja a szöveg. Kérem szépen, a nemzet egy késő történeti kori fejlemény. A XVIII. században van az európai nemzetek nemzetté válásának folyamata s a többi. Nem szabadn a tehát megfordítani a viszonyt, mert magyar nyelv korábban is létezett. Ha azt mondták volna, hogy a magyar nép fontos fejleménye, az is pontosabb és kifejezőbb lett volna, bár történetileg a népnek is jelentése van. Hiszen a népvándorláskorabeli magyar nép egészen mást jelent, mint a rabotázó együgyű magyar jelentett Petőfi korszakában, amikor a népen elsősorban az alkotmány sáncain kívül rekedt parasztot értették. Hiszen még az ország szavunk is az uraság, uruszág kifejezésből származik. És hol vagyunk még attól, hogy az egységes magyar nemzet létrejöjjön? A XVIII. században a magyar nyelvnek és a nyelvújítóknak, valamint a nyelvteremtőknek óriási szerepük volt, éppen a magyar nemzetté válás történeti folyamatában; abban, hogy ez a magyar nemzet mint egy séges alakulat, végül is létrejöhetett. Még azt is hozzá szeretném ehhez tenni, hogy a magyar nemzetfejlődés sajátos formában ment végbe. Ha azt veszem, hogy a franciák a napóleoni háborúk időszakában, a napóleoni terjeszkedéssel és expanzió val a nyelvi expanziót is meghirdették; és meggondolom azt, hogy a magyar nyelvújítás - és egyáltalán a magyar nyelv beemelése a nemzeti küzdelmekbe - az Ausztriától való függetlenségnek a nemzeti önállóságunk és önfejlődésünk alapján történő kimunkálását vagy kialakítását tűzte ki célul, akkor azt kell mondanom, hogy ez a fogalmazás nem jó, tartalmilag nem helyes, nem lehet vele egyetérteni. (18.20) Nem szabad, hogy a tudomány álláspontjával és - hogy mondjam csak - már a tudományok egyetértésével találkoz ó egész problémakör hibás megjelenítése egy ilyen fontos törvénynek mindjárt a bevezető szakaszában, az 1. §ában így szerepeljen. Ezért én megpróbáltam azt a szöveget a törvényalkotó szándékai szerint úgy módosítani, hogy lehetőség szerint kiiktassam ezek et a hibákat, és azt próbáltam tanácsolni, javasolni, hogy a magyar nyelv nemzeti létezésünk legfontosabb megnyilatkozása, igen, a nemzeti létezésünknek ez egy fontos megnyilatkozása, ez megkülönböztet bennünket más nemzetektől; nemzeti hovatartozásunk kif ejezője, ez egy legfontosabb ismertetője ennek; a magyar kultúra és tudomány legfőbb hordozója, ezért a magyar nyelv védelme, nyelvi környezetünk épségének megóvása, az utódokra való átörökítése, egészséges alkalmazkodóképességünk fenntartása a ma élő nemz edékek közös felelőssége. Miért nem tetszik ez a törvényalkotónak, miközben a gondolatát minden tekintetben megőrzi anélkül - az én legjobb meggyőződésem szerint , hogy nyelvi hibákba tévedezne bele, stilisztikai törések mutatkoznának benne, és egy képtel en állítást is - ami a tudomány eredményeivel szemben áll - megfogalmazna?
