Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - UGHY ATTILA (Fidesz):
890 Még s ok mindent mondhatnék ezzel kapcsolatban, de ezért akarom hozzátenni az 1. § (2) bekezdéséhez azt a szöveget - még egyszer ismétlem , hogy a magyar nyelvű szöveg olvashatósága az idegen nyelvű szöveggel azonos legyen. Még sorolhatnék sok érvet ezzel kapcs olatban, de azt hiszem, hogy ez is elegendő volt. A másik: szintén ebben a vitaszakaszban van a 42. pont. Helyesen mondja ki a 4. § (2) pontja, hogy a "2. §ban foglalt követelmények érvényesülését az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi". Igen ám, de a vidéket járva biztos képviselőtársaim is megtapasztalták, hogy bizony a jegyző hiába ellenőrzi; hány helyen lehet találni olyan cégfeliratot, amelyben enyhén szólva helyesírási hiba van. Én nem szeretem a szeszt, de egy község központjában mindig ott van a templom, az italbolt, a polgármesteri hivatal, és csak ránéz az ember az italboltra. Nos, hány helyen van úgy írva, hogy "ital", közte egy üveg valami és "bolt". Az "ital" és a "bolt" szavak olyan távol vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Én nem vagyok magyar szakos tanár - bár tanár vagyok , de magyar szakos tanárként makoghatom a gyerekeknek, hogy az "italbolt" szót egybe kell írni, ha netán a gyerek valamelyik családtagját minden este felkeresi ott azért, hogy menjen már haza, és közbe n mindig látja az "italbolt"ot külön írva. Higgyék el, képviselőtársaim, a nyelvszakos tanár problémás helyzetbe kerül. Még egy dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, amit talán érdemes lenne figyelembe venni. A jegyzők sokszor csak jogi oldalról kö zelítik meg a dolgokat - tisztelet a kivételnek , a helyesírás szabályaira azonban nem minden esetben figyelnek oda, nem minden jegyző figyel oda. Még annyit szeretnék mondani, hogy Széchenyi "Intelmek Béla fiamhoz" című könyvében azt írja, hogy "Írni sok mindent lehet, egy írás után nem ítélik meg az embert, de másképp áll a dolog a kinyomtatással. Nem adtam sajtó alá egy sor írást sem, mielőtt több barátom tanácsát ki nem kértem, pedig én sem tartozom a túlságosan szerények közé". Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Ughy Attila úr, a Fidesz képviselője. UGHY ATTILA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy rögtön az előttem szóló Takács Imre képviselő úrhoz kapcsolódjam. Nem a hosszú fels zólalásában, hanem a kétperces reagálásában említette, hogy szerencsés volna, ha a törvényalkotók, illetve a módosító indítványokat benyújtó képviselők valamilyen formában egyeztetnének azokkal, akik képesek arra, hogy a későbbiekben ennek a törvénynek a v égrehajtásában valamilyen formában részt vesznek. A Fideszfrakció és jómagam megfogadtuk ezt úgy is, hogy nem hallottuk még Takács Imre képviselőtársamnak ezt az intelmét. Tegnap a Tudományos Akadémia főtitkáránál jártunk Szájer József frakcióvezető úr és Sasvári Szilárd, a kulturális bizottság elnökének a társaságában, és az előttünk fekvő törvényjavaslatról egyeztettünk. Az egyeztetésnek az lett a vége, hogy frakciónk a későbbiekben a kulturális bizottság módosító javaslataként be fog nyújtani egy rövid finomítást, hogy a Tudományos Akadémia számára is elfogadható legyen ez a törvény. Most pedig szeretnék az általunk benyújtott két módosító javaslatról beszélni. Az első módosító javaslat szintén az 1. § (2) bekezdéséhez kapcsolódik, amit az előbb Takács k épviselőtársam is említett; egyébként ez is egyeztetés következtében született létre. Az Önszabályozó Reklámtestület vezetőjével egyeztetve nyújtottuk be ezt a módosító javaslatot, és arról az ominózus szövegrészről szól, amelyik azt mondja, hogy "legalább ugyanolyan jól érzékelhetően vagy legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget" kell a magyar szöveget is megjeleníteni a reklámokban. A reklámszakma úgy gondolja, hogy ezen a szövegen egy picit változtatni kellene. Ez analóg is azzal, ami t képviselőtársam az előbb mondott, mert igazából itt nem az a lényeg, hogy ugyanakkora méretben legyen, mert hiába van ugyanakkora méretben megjelentetve, ha rosszul látható. Ha nem megfelelő betűtípussal és színnel jelentetik meg, akkor a törvényhozó nem éri el azt a célját, amit
