Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
891 ezzel a javaslattal szándékolt elérni. Másrészt viszont a reklámszakmában is problémát okozhat, hiszen gondoljunk csak arra, hogy ha egy óriásplakáton 3 méteres betűvel jelenik meg a magyar szöveg és 3 méteres betűvel az eredeti - angol vagy más - nyelvű mozaikszó, szlogen vagy bármi más, akkor gyakorlatilag az egész óriásplakát grafikai, tipográfiai ötletét agyonütheti, agyoncsaphatja. Ezért a módosító javaslatunk úgy szól, hogy legalább olyan mértékben, hogy a reklámhordozó sajá tságainak megfelelően jól olvasható vagy érthetően hallható legyen. Zakó képviselő úr egyik módosító javaslatára analóg ez a javaslat, hiszen vannak olyan reklámok, ahol nem látszik, hanem elhangzik a szöveg, és egy rádióreklám esetében sokkal fontosabb az , hogy magyarul is hallható legyen a szöveg. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos módosító javaslat, és szeretném, ha a minisztérium még egyszer átgondolná az ezzel kapcsolatban kialakított álláspontját, mert úgy tudom, hogy ezt a módosító javaslatot első k örben nem támogatta. De szeretném, ha ezt még egyszer átgondolná a minisztérium és államtitkár úr is, mert ez egy olyan jó szándékú módosító javaslat, amelyik a későbbiek folyamán elősegítheti azt, hogy a törvény a szándékolt célját el tudja érni. (17.50) Ehhez kapcsolódóan még egy törvényjavaslatot nyújtottunk be, ez a 2. vitaszakaszhoz tartozik, és a következő vitaszakaszban nem szeretnék hozzászólni, ezért csak egy mondatot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, amely a hatályba léptetés időpontjára vonat kozik. És ezt megköszönjük szépen, hogy a minisztérium és a kormány befogadta ezt a módosító javaslatot, mert ezzel nagyon sokat segít, azt gondolom, az átállási időben és az átállásban mind a jogalkalmazóknak, akiknek ezt a későbbiekben alkalmazni kell, é s szerintem azoknak is, akik a későbbiekben érintve lesznek ebben a törvényben. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Takács Imre úr, az MSZP képviselője. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Ughy Képviselőtársam! Egy hajóban evezünk, egyet mondunk, de ha az kerül be a szövegbe, hogy jól olvasható, most gondolok az osztrák vagy a német reklámtechnikára, az még nem biztos, hogy megfelelő a mi szempontunkból. Most vegyük a színtant: tulajdonképpe n jól olvasható fehér alapon a kék betű, vagy mondjuk úgy, hogy a legjobban olvasható. Utána sorrendben legjobban olvasható fehér alapon a fekete betű, utána sorrendben fehér alapon a piros betű és a többi. Jól olvasható mindegyik. De ha az idegen nyelvű s zöveg fehér alapon kék betűvel szerepel, és a magyar szöveg fehér alapon piros vagy fekete betűvel, akkor már nem egyformán jól olvasható. Tehát nincs köztünk semmi ellentét, csak én emiatt tettem be azt a kiegészítést, hogy a magyar nyelvű szöveg olvashat ósága az idegen nyelvű szöveggel azonos legyen. Tehát még egyszer - ez szakmai kérdés, tehát itt nem is lehet vita köztünk , ha fehér alapon kék betűvel jelenik meg az idegen nyelvű szöveg, akkor fehér alapon kék betűvel jelenjen meg a magyar szöveg is. T ehát nincs vita, csak a pontosítás miatt mondtam. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Hende Csaba államtitkár úr. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tényleg csak n agyon röviden: a vitában eddig háromfajta álláspont hangzott el, az igazság valahol középütt van, és én úgy érzem, hogy az arany középutat megint a törvényjavaslat tartalmazza. Zakó képviselő úr javaslata arra irányul, hogy a magyar nyelvet preferáljuk nag yobb méretben, vagy az idegen nyelvű szöveg fölött legyen. Ez túlzásnak minősül, hiszen ez semmiképpen sem cél; egyfajta hierarchiát a nyelvek között hogy is akarhatna a törvényhozó kifejezni?
