Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
889 dohányipar irányában vagy más irányban megszüntetni, és ezt a nagyon lényeges kérdést, hogy a magyar nyelv hogyan szerepeljen a reklámtörvényben, és valóban jól sz erepeljen, nem vettük figyelembe. Azt hiszem, más törvényeknél is érdemes, tehát nemcsak az adott szakma kiváló ismerőit kell segítségül hívni egy törvénynél, hanem a magyar nyelvet tudókat is. A másik, amit szeretnék megjegyezni. Nem olyan régen, néhány h ónappal ezelőtt egy nagyszerű anyagot adott ki a Reklámszövetség és más reklámszervezetek, az úgynevezett új Reklámetikai Kódexet; ez már a második Reklámetikai Kódex. Figyelmébe ajánlom mindenkinek azt a néhány oldalt, hogy mennyire tömören, jól egészíti ki és pontosítja a reklámtörvényt. Azt hiszem, ebben a magyar nyelvről szóló témában is jó lenne ezeket a szakembereket megkérdezni, mert ők komplexebben látják ezt az egész kérdést, és jó lenne még kapcsolódó módosító javaslatok alapján az ő jó ötleteiket esetleg figyelembe venni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra is Takács Imre képviselő úr következik. Megadom a szót. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A két módosító javaslatomról szeretnék szó lni. Az egyik a 25. pontban van és arról szól, hogy az idegen nyelvű szövegen kívül annak a magyar nyelvű megfelelőjét is meg kell jeleníteni, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően - és ez helyes , valamint legalább ugyanolyan mértékben, mint az idegen ny elvű szöveget. Ezt azzal szeretném kiegészíteni, hogy a magyar nyelvű szöveg olvashatósága az idegen nyelvű szöveggel azonos legyen. Miért mondom ezt? Az előbb szóltam arról, hogy végigkísértem a reklámtörvény születését, vitáját, és bizonyos nagyon sokszo r reklámozó cégekkel volt vitám a parlamentben, amelyeket behívtunk és kikértük a tanácsaikat, hogy gyakorlatilag a reklámszöveg mindenféle szempontból legyen megfelelő. (17.40) Például mindenki tudja, hogy a dohányzással kapcsolatos reklámszöveg alatt o tt van, hogy "A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét". Először az szerepelt a törvényjavaslatban, hogy "súlyosan károsítja az ön egészségét", aztán később betettük a "környezete" szót is. Hadd ne nevezzek meg jelentős multi cégeket, amelyeket nehéz volt meggyőznöm arról, nem elég csupán azt szabályozni, hogy a reklámszövegnek legalább tíz százaléka legyen ez a rész, hanem azt is meg kellett nekik magyaráznom - azt hiszem, értették ők ezt, csak ki akartak bújni a lényeg alól , nem min degy, hogy milyen színű alapon milyen színű betűt alkalmazunk. Ha például a dohányreklám fehér alapon kék betűvel jelenik meg, ugyanakkor az a szöveg, amelyik úgy hangzik, hogy "A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét", barna alapon z öld betűvel jelenik meg, az gyakorlatilag annyi, mintha nem is hoztunk volna törvényt a tiltásra vonatkozóan. Tehát a színtan törvényeit - amit a franciák, a csehek és a többiek nagyon jól kidolgoztak - figyelembe kellene venni, és a színtan törvényeihez i gazodva a magyar nyelvű szöveg legalább olyan előkelő helyet foglaljon el a kontraszthatás szempontjából, mint az idegen nyelvű szöveg. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni ezzel kapcsolatban. Ogilvynak van egy könyve, bizonyára sok képviselőtársam olvasta , amely "A reklámról" címet viseli. Nem emlékszem rá, hányadik oldalon, de kifejti, hogy nem mindegy az sem, milyen betűformát alkalmazunk akkor, amikor valamilyen reklámot akarunk közzétenni. Magyarul, ha én az idegen nyelvű szöveget egy nagyon kedvező be tűformában jelenítem meg valahol - nem akarom most a betűformákat ismertetni, mert erre nincs idő , míg a magyar nyelvű szöveget egy kedvezőtlenebb betűformában, akkor gyakorlatilag kilőttem a lényeget, és nem a lényegnek megfelelően tevékenykedtem.
