Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KARL IMRE (MSZP):
869 Tehát nem is igazából ez a kritikánk fő lényege, hanem elsősorban az, hogy ha ebben a módosító csomagban részekre lennének bontva az egyes, különböző törvényeket érintő megoldások, akkor lennének olyanok, amiket például a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója szívesen támogatna. Ugyanis az azokban foglalt jó néhány megoldást mi magunk is hosszú ideje mondjuk, és régóta kérjük, hogy a kormány ezeket a módosításokat vezesse át, mivel azonban bele vannak keverve más jellegű törvénymódosítások, kénytelenek vagyunk a végszavazásnál egy gombnyomással nemet mondani. Ezek miatt, a számunkra nem jó megoldásnak tűnő törvénymódosítási részek miatt a nem gombot nyomjuk majd olyan dolgokra is, amiket egyébként szívesen támogatn ánk. Ez az egyik probléma. A másik probléma az - és erre már az előző hozzászólásomban igyekeztem felhívni a figyelmet , hogy vannak olyan részei ennek a csomagnak, amelyek önálló vitát és egy ennél szélesebb körű módosítást is igényelnének megítélésem sz erint. Az a felvezetés, amelyet a pénzügyminiszter úr az expozéjában elmondott, tehát az, hogy kétfajta indoka van ennek a törvénynek, az egyik az uniós indok, tehát az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a jogharmonizáció, a másik pedig a kedvezmények me gadása, például a közbeszerzési törvény vonatkozásában, amelyről kicsit részletesebben beszélnék, biztosan nem áll fenn. Tehát nemcsak az a baj, hogy ide lett betéve, ahol bizonyos értelemben rendszeridegen, mert nem pénzügyi megoldásokat igényel, hanem az , hogy a fő érv sem jó erre a célra. Ugyanis arról van szó, hogy az Európai Unió az eddig elkészített országjelentéseiben több alkalommal kifogásolta már a magyar közbeszerzési törvény szövegét. Ezekben különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak oly an részek, amelyek az európai uniós irányelveknek nem felelnek meg teljes egészében. Ezek között két fő lényeges dolog van. Az egyik fő lényeges dolog az, hogy a magyar törvényben van egyfajta kedvezmény adva, ez az úgynevezett 10 százalékos kedvezmény, am ikor a belföldi pályázó számára 10 százalékos árelőnyt biztosít a törvény a külföldiekkel szemben. A másik ugyanilyen pedig, amire szintén felhívták a figyelmüket, az értékhatárok kérdése. Ez a módosító javaslat, amelyről most beszélünk, abszolút nem érint i ezt a kérdést. Sőt nemcsak arról van szó, hogy ezt nem érinti, hanem igazából per pillanat csak félig kellene megoldani, hiszen e vonatkozásban valóban van egy olyan gyakorlati igény és egy olyan ésszerű szükséglet, hogy az értékhatárok lényeges emelését meg kellene adni. Viszont a másik kérdésben nem lenne célszerű az, hogy a belföldi vállalkozások, belföldi pályázók számára ez az előny ne maradjon meg mindaddig, amíg az európai uniós csatlakozás be nem következik, ezt a kedvezményt megítélésünk szerint is addig mindenképpen érdemes fenntartani. Tehát azt gondolom, a közbeszerzési törvény esetében az lett volna a célszerű megoldás, ami több alkalommal szóba került már, hogy a kormány egy átfogó módosítást terjesszen be a parlament elé. Az előző, három hét tel ezelőtti ülésszakon, amikor a közbeszerzési tanács beszámolójával foglalkoztunk, szintén azt vetettük fel, hogy legyen egy átfogó módosítás, amely érinti a törvény hatályától kezdve az összes olyan lényeges pontot, amelyen változtatni kell. Miért gondo lom azt, hogy változtatni kell? A mi bizottságunk, amelynek az volt a feladata, hogy a közbeszerzési törvény érvényesülését vizsgálja meg, elvégezte a munkáját, beszámoltatott különböző vállalkozásokat, beszámoltatott önkormányzatokat, meghallgatott különb öző olyan szervezeteket, akik érintettek a közbeszerzésekben, és feldolgozta ezeket az információkat, tapasztalatokat, amelyek ebben az ügyben egyáltalán összeszedhetők voltak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a közbeszerzési törvénynek nemcsak az európai unió s irányelvek miatt szükséges a módosítása, hanem azért, mert a mai gyakorlat nem olyan, hogy megfelelne az igénynek, visszaélésekre ad lehetőséget, több olyan kiskapu van benne, amit be kellene zárni, nem megfelelően átlátható a törvény alkalmazása. Egy so r ilyen kérdés jött elő tehát, ami miatt érdemes lenne ezt a törvényt átfogóan módosítani. Mi a kormány ellenérve? A kormánynak az a fő ellenérve ebben az ügyben, hogy 1999ben történt egy módosítás. Nos, az, hogy kellemetlen és kényelmetlen adott esetben ilyen rövid időn
