Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
853 hivatalhoz telepítik, az önkormányzatok saját bevételeit is egyértelműen befolyásolni tudja a központi hatalom. Ez elfogadhatatlan! Az már nem önkormányzatiság, ha idáig eljutunk. Semmi értelme ennek a rendelkezésnek! Miért tetszenek azt gondolni, kormánypárti képviselők és a kormány tisztelt képviselője, hogy a közigazgatási hivatalnál jobban el tudják dön teni, hogy méltányosságból el kelle engedni adót? Nem tudják jobban! Ne tessenek azt hinni, hogy az önkormányzatok a helyi ügyeiket nem tudják rendezni és nem tudják megoldani a problémáikat! Ezért a 171. § elhagyását módosító indítványokkal feltétlenül k ell oldani, ezt így nem szabad elfogadni. Az önkormányzatok autonómiáját valamilyen szinten meg kellene oldani. Így is annyira labilis az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya, ha még ezt is meglépjük, akkor nem tudom, hova vezet ez a folyamat. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a két kérdéssel akartam foglalkozni. Úgy érzem, mind a két kérdéskör olyan, amit módosításokkal még helyre lehet hozni. Ezt a két kérdéskört még lehet rendezni, amikor elfogadjuk a törvényt. Sok olyan része van természetesen, amit n em lehet rendezni, de szeretném, ha ebben a két kérdéskörben képviselőtársaim támogatnának. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az előre jelentkezett felszólalók közül Lezsák Sándor képviselő úrnak ad om meg a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tizennyolc törvény és egy törvényerejű rendelet megváltoztatását javasolja ebben a törvényjavaslatban a kormány. Az indítványok célszerűségével egyet kell érteni, a változtatások részben jogharmonizációs indíttatásúak, részben az elmúlt évek társadalmi és gazdasági folyamatai miatt váltak időszerűvé. A sokrétű, 169 paragrafust és 9 mellékletet felölelő törvényjavaslatban lényeges változások érintik a személ yi jövedelemadót, a társasági jövedelemadót, a vám- és illetékadókat, az adózás rendjéről szóló törvényt, de módosul a biztosítási, a szerencsejáték, a koncessziós és a számviteli törvény is. Jelenlegi formájában megszűnik a devizatörvény, és a devizalibe ralizációt követően értelmét veszíti a devizabűntett fogalma is. Jogharmonizációs célzatú a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása. Ez év júniusában az OECD mellett működő pénzmosásellenes munkacsoport kritizálta Magyarországot az anonim betétek engedélyezése miatt. A most parlamenti vitára kerülő javaslat szerint a jelenleg még engedélyezett anonim, bemutatóra szóló takarékleveleket 2001. január 1je után az első bemutatás során névre szóló betétekre kell majd átalakítani. Így a jövőben a hazai gyakorlat megfelel a pénzmosás megelőzését célzó európai uniós megállapodásoknak. A változás értelmében új takarékbetét elhelyezésének az a feltétele, hogy az elhelyező a személyazonosságát a törvényi előírásoknak megfelelően igazolja, és az így rögzített adatokat a hitelintézet tíz esztendeig köteles megőrizni. A törvény hatálybalépését követően a korábban nyitott takarékbetétkönyvek felett rendelkezni csak a megfelelő azonosítást követően lehet. Ugyancsak a pénzmosást megelőző intézkedés ek körében a kormány javasolja, hogy az uniós elbírálás szerint adóparadicsomból, azaz pénzmosást lehetővé tévő országokból származó jövedelmeknek szűnjön meg az eddigi kedvezményes adóztatása. Ennek értelmében a törvény szigorít a Magyarországra bejegyzet t offshore cégek által fizetett kamat és osztalék adózásán is, a jövőben ezek a jövedelmek is összevont személyi jövedelemadóalapba kerülnek és sávosan adóznak. A törvény figyelembe veszi, hogy adóparadicsomországok társaságai esetében a hatóságok infor mációcseréjétől történő elzárkózás, valamint a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabályozás lazaságai miatt a tisztázatlan eredetű pénzeszközök legális jövedelemmé történő transzformálása sem zárható ki. Az ismertetett indokok alapján tehát az ilyen társ aság által fizetett
