Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
854 kamat, osztalék- és árfolyamnyereség kikerül a külön adózó jövedelmek köréből és egyéb jövedelemnek minősül, azaz sávosan, progresszív kulccsal fog adózni. Hasonló módon nem indokolható gazdaságpolitikai megfontolásokkal a magánszemély eknél az "adóparadicsomi" társaságból történő vagyonkivonás révén keletkező jövedelem jelenleg kedvező adókulccsal, azaz külön adózó jövedelemként történő adóztatása. A jövőben az így megszerzett jövedelem szintén egyéb jövedelemnek minősül, és a progressz ív sávok szerint adózik. (14.50) (Az elnöki széketdr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Jövőre csaknem 20, 2003ban pedig 30 milliárd forintot szán a kormány a nyugdíjak teljes adómentességére, továbbá a családi gazdaságok , illetve a lakáshitelek adókedvezményére. A bevételkiesést a Pénzügyminisztérium szerint ellensúlyozza a jövőre várható többletadóbevétel. A nyugdíjak az uniós gyakorlathoz viszonyítva Magyarországon túladóztatottak. A tagállamok egy részében, elsősorban a mediterrán országokban adóznak ugyan a nyugdíjak, de a forrásuknak tekinthető nyugdíjjárulék nem része az adóalapnak. Az uniós tagállamok másik részében - és Magyarország gyakorlata majd ezen országok adózási gyakorlatához igazodik - a bruttó keresetek után kell adózni, tehát az ebben levő nyugdíjjárulék is adóköteles, a járulékból úgymond félretett megtakarítás, a nyugdíj már nem lehet még egyszer adóköteles a kétszeres adózás elkerülése érdekében. Egy hasonlattal élve, ha valaki adózott jövedelméből ba nkbetétet gyűjt, akkor annak kivét esetén nyilván nem kell adóznia. Az eddigi magyar gyakorlat elkerülte a nyíltan kétszeres adóztatást, azaz a nyugdíjak összege után nem kellett eddig sem adózni, de a nyugdíj adóalapként történő figyelembevé tele minden más megszerzett jövedelmet már egy magasabb adósávba tolt fel. Ennek a méltánytalan adózási gyakorlatnak vet véget ez a törvényjavaslat. A jövőben kizárólag a megszerzett jövedelmek után még közterheket kell az érintetteknek viselniük. Ugyanez az adózási eljárás vonatkozik majd a nyugdíjjal azonosan kezelt jövedelmekre. A nyugdíjak teljes adómentessége megközelítőleg 320 ezer nyugdíjasnak jelent 2002től anyagi könnyebbséget. A pénzügyi tárca számításai szerint ez mintegy 4,5 milliárd forintos k edvezmény jelent a munkát vállaló nyugdíjasoknak, ami átlagosan 45 ezer forintos éves jövedelememelkedést eredményezhet a nyugdíjuk mellett munkát vállalók számára. A gyermekes családok adóterheit enyhítené az a módosítás, amelynek következtében gyermekenk ént évi tízezer forint összegig nem számítana jövedelemnek az iskolakezdési támogatás. A kedvezmény széles kört, mintegy 550 ezer gyermeket nevelő családot érintene előnyösen. Ezeknek a családoknak a terhei évente 1,2 milliárd forinttal csökkennének, emell ett sokuknak nem kellene elkészíteniük személyi jövedelemadóbevallásaikat sem, amit korábban csak ennek a támogatásnak az igénybevétele miatt töltöttek ki. Jelentősen növekszik a következő esztendőtől az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséh ez, valamint a meglevő lakások bővítéséhez kapcsolódó hiteltörlesztéshez társuló adókedvezmény mértéke. A törvénytervezet szerint a meghatározott lakáscélra 1993. december 31e után felvett hitelek törlesztő részleteinek 40 százalékával lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni. A kedvezmény összege legfeljebb évi 240 ezer forint lehet. A módosítási javaslat felsorolja, hogy mely esetekben lehet a bővített kedvezménnyel élni. Eszerint a belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint az új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog megszerzése, a belföldön fekvő lakás építése, építtetése számít meghatározott célú lakásszerzésnek. Az emelt összegű kedvezménnyel visszamenőlegesen már a 2001. évre szóló adóbevallásokban is lehet élni. Ez mintegy 6 0 ezer magánszemélyt érint kedvezően. A kormány reményei szerint az elkövetkezendő két év során háromszorosára növekedhet a kedvezményezettek száma. BácsKiskun megyei választókerületem lakosságát előnyösen érinti, hogy a családi gazdaságok kialakulását je lentős adó- és illetékkedvezményekkel segítené elő a kormány. Az előterjesztés szerint
