Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
852 35 ezer forint az adókedvezmény. Ha az inflációt számolja valaki, akkor látja, hogy ez bizony jelentősen elveszítette az akkori értékét. Ugyanúgy elveszítette az értékét, mint az egyéb lakástámogatásoknál is, például a köznyelvben röviden csak szocpolkedvezménynek nevezett támogatás, amely 1994 óta nem változott. A reálértéke már nagyon a töredékét éri az akkorinak, ha nézzük, hogy mire volt elég egy háromgyerekesnél a 2,2 millió forint és mire elég ma, a kkor az összehasonlítás nagyon egyértelmű. Tehát hangsúlyozom, hogy nagyon jó a mostani 240 ezer forint évi adókedvezmény, ugyanakkor az, hogy a nem új lakás vásárlására felvett hitelnél ez a kedvezmény nem emelkedik, nem elfogadható, így ez nem jó. Miért nem jó? Azon kívül, hogy az infláció ezt az értéket már lényegesen leértékelte, nem jó azért, mert Magyarországon, ha valaki megnézi a lakásállomány összetételét és területi elhelyezkedését, akkor azt kell látni, hogy bizony a kistelepüléseken - és nemcsak a községeket, de a kisvárosokat is ideértve - nagyon sok lakás van, amelyet nem laknak, lakatlan és amelyet szeretnének eladni. Az adókedvezménnyel csak az új lakást ösztönözzük, mert be kell látni, hogy a 240 ezer forintos éves kedvezmény és a 35 ezer fo rintos éves kedvezmény között olyan óriási a különbség, hogy ha valaki választási lehetőség előtt áll, akkor egyértelműen az új lakás vásárlása vagy építése felé mozdul el. Tehát akkora a különbség, hogy ez a kedvezmény egyértelműen az új lakás építését ös ztönzi. (14.40) Nem hiszem, hogy nemzetgazdasági szempontból célszerű olyan településeken is az újlakásépítést forszírozni, kedvezményezni, ahol jelenleg is jelentős számban vannak lakatlan ingatlanok. Ezt alaposan végig kellene gondolni. Bízom benne, hog y ilyen irányú módosító indítványt a kormány majd befogad, konkrétan olyan irányút, amely a használtlakásvásárláshoz felvett hitel szjakedvezményét a jelenlegi 35 ezer forintról lényegesen megemeli. A másik kérdéskör, amiről beszélni szeretnék, az önkorm ányzati helyi adókkal kapcsolatos. Jó néhány eddigi problémát próbál kiküszöbölni ez a javaslat, amit támogatunk. Ilyen az építményadónál vagy a telekadónál, hogy ha közös a tulajdonlás és nincs megegyezés, akkor az egyenlő adóalanyként való elismerést rög zíti a törvény. Ez kedvező az önkormányzatoknak, egyszerűbbé teszi a helyzetüket. Az is támogatható, hogy az iparűzési adónál az adóalap megosztása a különböző önkormányzatok között változni fog és pontosításra szorul. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban viszont elfogadhatatlan az, hogy ez visszamenőleg történjen. Elfogadhatatlan, mert bár nem nagyon nagy számban, nem tömegesen érinti az önkormányzatokat, de előfordulhat, hogy az önkormányzatok bizony számítanak egy bizonyos valós helyiadóbevételre, de e jogszab ály alapján az adófizető cégek változtatnak az adómegosztás alapján, és az egyik önkormányzatnak lényegesen kevesebb lesz a bevétele, míg a másiké lényegesen több. Helytelen és elfogadhatatlan az az egyébként jogbiztonsági elvet tartalmazó szabály, hogy ad ót év közben csak úgy változtassunk, ha az az adófizetőnek kedvező. Ez a helyi önkormányzati adónemek közül egyikre sem lehet érvényes. Az önkormányzatok adóbevételébe ne nyúljon bele a törvényhozás év közben semmilyen módon! Az önkormányzatok a költségvet ésüket elfogadták már, arra számítanak, azt többékevésbé alaposan megtervezték; úgy gondolom, év közben belenyúlni ebbe nagyon helytelen. Tehát amíg a szabályozást támogatni lehet, ugyanakkor a visszamenőleges hatállyal való bevezetés ellen tiltakozni kel l. Teljesen elfogadhatatlan, ezért ugyanígy tiltakozni kell a hatásköri törvény módosítása ellen. Ez a javaslat az 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdésének i) pontját kívánja eltörölni. Ez a módosítás arról szól, hogy az önkormányzatok helyiadóbevéte leinél a másodfokot az önkormányzati képviselőtestülettől a közigazgatási hivatalhoz kívánja tenni. Sajnálatos módon ennek a kormánynak az idején megfigyelhető tendencia, hogy folyamatosan kívánja szűkíteni a kormány az önkormányzatok mozgásterét, központ osít. A központi hatalom eddig nemigen tudott beleszólni az önkormányzatok saját bevételeibe. Most azzal, hogy a másodfokú döntési jogot a közigazgatási
