Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
849 A halmazok ö nkényesen vannak összemosva ebben a törvényben, és ez az önkényes összemosás nyilván egyes egyházaknak kedvez, a nagyoknak, a történelmieknek, de közöttük is például finanszírozási szempontból tönkreteheti a zsidó hitközségeket; pontosan tudjuk, hogy a nép számlálás előtt a Mazsihisz arra biztatta a hívő zsidókat, hogy vallási hovatartozásukról ne valljanak a népszámláló biztosoknak. Az alkotmányos aggályok mellett a második megjegyzésem az, hogy ez a törvénymódosítás más törvényeket sért, első sorban a statisztikai törvényt. A statisztikai törvény kimondja, hogy egyedi adat csak statisztikai célra használható, illetve egyedi adat más jogszabály alkalmazása szempontjából magántitoknak minősül. Ne tessék nekem azt válaszolni, hogy nem egyedenként tartják nyilván ezeket az adatokat, ezt természetesen én is tudom, ezek aggregát adatok; de az adatszolgáltatók nem adtak arra felhatalmazást, hogy az adataikat más jogszabály alkalmazására összesítsék, márpedig itt ez történik. Végül harmadszor - a bizott sági vélemény során erről már nagyon röviden szóltam , a leginkább tarthatatlannak azt vélem, hogy ez a törvénymódosítás ellenkezik az eredeti jogalkotói szándékkal, az 1997es CXXIV. törvény indokolásában kifejtett szándékkal. A történet ugyanis eredetil eg arról szólt, hogy a közteher egy részét az állam átadja az állampolgárok rendelkezési körébe. Most a történet új fordulatot vett: most már az a lényege, hogy a politika nem akarja, hogy az állampolgári szándék világos és érvényesíthető legyen, elszakítj a a rendelkezéstől, és csorbítja az állampolgárok önrendelkezési jogát. Ha az állampolgárok önrendelkezési jogát a törvény visszaveszi, akkor nemcsak az eredeti szándékot sérti meg, hanem többszörösen félrevezeti az állampolgárok közösségét, és természetes en félrevezeti az egyházakat is. Félrevezet mindenkit, mert kiegészítő adatokat nem tartalmaz; félrevezet mindenkit, mert az állampolgárok egyhetedének - körülbelül ennyien rendelkeznek ma a személyi jövedelemadójukból hitéleti támogatás céljára - nem mond ja meg, hogy a jövőben milyen összeg lesz a rendelkezés tárgya. Nem mondja meg - feltehetően nem is tudja megmondani, mert a 2002es költségvetés természetesen nem készült el , hogy milyen személyi jövedelemadóbevétellel számol 2002ben, és milyen összeg eket fog majd 2003ban az idézett módosítás után szétosztani. Arról van tehát szó, hogy az állampolgárok hathetede személyi jövedelemadója egy százalékának összegét önkényesen odaadják a rosszul, hibásan, törvényellenesen, az alkotmányellenesség gyanúja al apján kiválasztott egyházaknak; a kedvezményezettek az adótömeg 60 százalékát fogják az önkényes szempontok alapján megkapni. Miután erről reggel szó volt, még egyszer, nyomatékkal leszögezem: természetesen nem akarjuk, hogy nyomorgó idős papok szükséget s zenvedjenek ebben az országban. Természetesen nem akarjuk, hogy Isten szolgái arra a sorsra jussanak, mint az embergyerekek szolgái, a pedagógusok, nem akarjuk azt, hogy bizonytalan, nyomorúságos sors vagy öregség elé nézzenek. Ha szükséges, emeljük meg a hitéleti támogatást. Kertész István képviselőtársam világossá tette, hogy ez nem más, mint költségvetési ráfordítás. Nem is lehet más, mert ha az állampolgárok erről az összegről nem rendelkeznek, akkor ez csak a költségvetési törvényben rögzített szándék lehet. Nem kifogásoljuk, de beszéljünk egymással tisztességesen; a költségvetési törvényben megemelt támogatást megfelelő indokolás esetén mi magunk is elfogadjuk és helyesnek tartjuk. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy a hitéleti támogatás megemelése függjö n össze, legyen pozitív korrelációban az állampolgári szándékkal - erre megfelelő technikákat ki lehet dolgozni , és senki ne vindikálja magának azt a jogot, hogy állampolgárok dönthetnek úgy is, nem kívánják az egyházakat támogatni. A nem támogatás szánd ékát is tiszteletben kell tartani, ez tartozik hozzá a lelkiismereti és vallásszabadság követelményeihez. Amennyiben a parlament ebben a formájában fogadná el a törvénymódosító javaslatot, az Alkotmánybíróságnál fogunk jogorvoslatot kérni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
