Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
844 szeretnék elhinni, hogy ezek valódi, kézzelfogható kedvezmények, hogy valóban mézesmadzag van a kalickában. Be is mennek érte, és utána derül ki, hogy a becsalogatás csak arra volt jó, hogy megszerezze magának a választópolgárt önös érdekből, nyilván a választásnak alárendelten. Hamar rá is jön, és hamar rá kell jönni a választópolgárnak arra, hogy becsapták, mert éppen az, akinek a legnagyobb szüksége lenne a mézre, éppen az, akin a leginkább kellene s egíteni, az nem kap segítséget ebből a törvénycsomagból. (14.00) Ennek a törvénycsomagnak az a címe, hogy "pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosítása". Azért nagyon nehéz kezelni ezt az egész csomagot, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, mert ahogy arra rávilágítottunk, a társadalombiztosítási zárszámadásban is módosításra kerül jó néhány jelenleg hatályos törvény, a zárszámadásban úgyszintén. Ez lehet kezelhetetlen az országgyűlési képviselők számára is, mint ahogy az, de a legnagyobb gond az , tisztelt Ház, hogy a jogalkalmazók számára kezelhetetlen. Csak egy példát szeretnék mondani: a nyugdíjakkal kapcsolatos törvénymódosítás mind a három helyen gyakorlatilag megtalálható. Kaptunk egy tájékoztatót is a kormány részéről itt, az általános vita megkezdése előtt, amelynek az első mondata valótlan állítás. Tulajdonképpen erre épül fel az egész törvénycsomag. Azt írja ez a tájékoztató, hogy a kormány megtette azokat a legfontosabb lépéseket, amelyeket a programjában vállalt. Tisztelt Államtitkár Úr ! Hol vannak azok a lépések, amelyeket, mondjuk, a korrupció elleni fellépés során meg kellene tenni? Csak példaként szeretném mondani, államtitkár úr, a tegnapi zöld Világgazdaságból: "Hazárdőr alvállalkozók, átpasszolt munkák", "Kódolt korrupció az autóp ályaépítésnél". Egy oldalon keresztül levezeti azt, hogy milyen mértékben burjánzott el az önök munkálkodása alatt a korrupció. (Tóth István: Komolyabb újságokat vegyél elő!) Azt írja: "A konstrukció szükségszerűen vezetett az áldatlan állapotokhoz. A min őségi kifogások miatt a rendszerbe kódolva volt a korrupció lehetősége is, mert a tőkehiányos munkavégzők mindent hitelbe, kölcsönből, eladósodva végeztek. Ha a rossz munka miatt nem fizet a megrendelő, a kivitelezők tönkremennek, ezért megéri a minőségi e llenőröknek kenőpénzt fizetni." Hol vannak azok a törvények, amelyek megelőznék azt, hogy egy ilyen bonyolult korrupciós lánc kialakuljon? De mondhatnám, államtitkár úr, az egészségügy problémáját is, mondhatnám az önkormányzatok problémáját, de az infláci ó okozta problémákat is nyugodtan ide lehetne hozni az asztalra, amiben önök egészen mást ígértek három és fél évvel ezelőtt. Tehát azt gondolom, hogy teljesen bizonyosan mondhatjuk azt, hogy teljes mértékben egy választási kampány részeleme ez a törvénycs omag, ami egyébként önmagában is ellentmondásos, hiszen a törvényjavaslat indokolásában azt írja, hogy 2002es módosításként csak olyan lépéseket indokolt megtenni, amelyek figyelembe veszik az államháztartás bevételi és kiadási előirányzatainak kötöttségé t. A tájékoztatóban pedig azt írják - ennek ellentmondva , hogy a javasolt változtatások összességében 3 millió adófizető számára jelentenek adótehercsökkentést. Ha egyszer nincsen számottevő költségvetési kihatása 2002re ennek a csomagnak, akkor hogyan lehet azt állítani, hogy itt 3 millió adófizető számára adótehercsökkenést juttat ez a törvénycsomag? Ha egyszer komoly adótehercsökkenéssel lehet számolni, ne mondják már, hogy annak nincsen költségvetési kihatása. Ne mondják már, hogy a 2002es költsé gvetésen nem kell átvezetni! Ugyanis milyen adótehercsökkentés az, amelynek nem lehet számolni költségvetési vonzatával? A másik kérdés, amit Burány Sándor képviselőtársam nagyon világosan elmondott - és Bauer képviselő úr is utalt rá , hogy mekkora volt három éven keresztül az adótehernövekedés. Vajon tudjáke kompenzálni azt az adótehernövekedést, amit három éven keresztül ráengedtek a magyar társadalomra? Vagy csak egyszerűen valamit mérsékelnek abból, amit három éven keresztül elértek? De megtéveszt ő az is, amit a nyugdíj úgynevezett adómentességéről beszélnek. Sokszor elmondtuk ebben a vitában: a kezdetektől fogva, amióta az adórendszer bevezetésre került, a
