Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
84 már fent idézett, a magyar nyelv védelmében mindennémű tö rvényi szabályozás ellen tiltakozó nyilatkozatot aláírták. A teljesség kedvéért elmondanám, kikről van szó - a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéről és munkatársairól : Bánréti Zoltán, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, e gyetemi docens; Kálmán László, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, Széchenyidíjas professzor, ELTE MTA elméleti szakcsoport és dr. Komlósy András, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens. Kiny ilvánítottan ellenérdekeltekre bízni a törvény minimális nyelvvédelmi tartalommal bíró részének végrehajtását és gyakorlati alkalmazását vagy súlyos tévedés, vagy éppen szélhámosság. Ha ugyanis a fent említett urak minden idegen nyelvű kifejezést meghonoso dottnak nyilvánítanak, ami az általuk aláírt nyilatkozat szerint nem elképzelhetetlen, akkor szabad a vásár, a legkisebb maga elé tűzött célt sem éri el az előterjesztő, ha javaslata ebben a formában kerül elfogadásra. Érthetetlen az általános indoklás azo n része is, mely a hazánkba irányuló megnövekedett turistaforgalmat is döntő tényezőnek veszi a kompromisszumos előterjesztés szükségességének alátámasztására. Nem hisszük, hogy a külföldi turista rosszabbul érezné magát Magyarországon, ha nem tömhetnék fe jét általa megérthető nyelven elhangzó vagy leírt reklámokkal, mert több mint gyanítható, hogy nem ezért látogat Magyarországra. Álságos magyarázatnak tartjuk a hatályba léptetést követő átmeneti időszakra vonatkozó indoklást is a felmerülő költségek csökk entésére, és döbbenten hallom, hogy a kormánypárti képviselők az átmeneti időszakot még növelni is kívánják. A szabályozás által érintettek döntő többségének ugyanis - miután elég hasznot fölöztek le itt Magyarországon az adófizetőktől, és vitték ki külföl dre, a multinacionális vállalatok - bőséges anyagi fedezet áll rendelkezésre ahhoz, hogy az előírásoknak akár azonnali hatállyal is megfeleljen. Mit mondhatunk mindezek után? Illyés Gyula szavait idézhetjük. "Fölmagasodni/ nem bírhatsz. De lobogsz még,/ sz élkaszabolta magyar nyelv, lángjaidat/ kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén/ néha a kíntól,/ többször a béna dühtől, megalázott./ Elhagytak szellemeid./ Újra a fű közt, a/ gazban, az aljban./ Mint évszázadokon át a behúzott/ vállú parasztok kö zt. A ne szólj szám, nem/ fáj fejem aggjai közt. A/ nádkúpban remegő lányok közt, mialatt/ átrobogott a tatár. A/ szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak/ néma ajakmozgás mímelte a szót,/ mert hangot sem tűr a török, mert/ arcba csap ostor :/ most mutat od meg,/ most igazán - nekem is, mire vagy jó,/ most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek/ kőharapó erejét." Ebben a kőharapó erőben bízva kell sajnálattal közölnöm, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja parlamenti képviselőcsoportja az indokolatlannak tartott önmérséklet miatt ezt a javaslatot ebben a formában támogatni nem tudja. Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Ivanics Ferenc képviselő úrnak. (Ivanics István: István!) István, igen, de azért gondolk oztam, hátha két keresztneve van. Én tudom, képviselő urat ismerem, de így írták a forgatókönyvben, ezért is csodálkoztam. (Derültség és taps.) Tessék! IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : (A mikrofonja nem működik.) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Még a hangja is elment a képviselő úrnak. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Valószínű, mert Ivanics Ferenchez kapcsolták. (Derültség.) Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmünkben számos példa akad, amikor külső e rők a magyar nyelv kiűzetésére törekedtek az európai elfogadott nyelvek családjából. Most az a veszély fenyeget, hogy ezt a nyelvi mészárlást mi magunk végezzük el a gazdaság, a gazdagodás oltárán. A folyamat már a
