Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
617 A Fidesz úgy tesz, mintha mindenkinek csak adna, holott számtalan példája van annak, hogy a társadalom többségétől elvettek; elvettek azoktól, akik csak 1,5 százalékos nettó béremelést kaptak, miközben a gazdaság 5 százalékkal növekedett. Az ígéretek ellenére, ahelyett, hogy csökkent volna a személyi jövedelemadóterhelés, az 3 százalékkal nő. A kormány az autópályakapuk lebontására költ milliárdokat ahelyett, hogy a lehetet len helyzetben lévő közterületi utak felújítására fordítaná ezeket a pénzeket. Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy a rendszerváltás egyik legfontosabb mozgatója az volt, hogy hosszú évtizedek után a döntések ne a fejünk fölött történjenek. Ez a kormá ny jó úton van az egypártrendszer bevezetéséhez. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Gyimesi Józsefnek, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságü gyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság is megtárgyalta a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és kétharmados többséggel azt a határozatot hozta, amellyel ajánl ja az Országgyűlésnek, hogy az általános vitát folytassa le. A számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének megfogalmazója kifogást tett a tekintetben, hogy a kormánypárti oldalról nem hangzottak el vélemények a bizottsági ülésen, és így nehéz a bizotts ág álláspontját ismertetni. Azt az alapvető tételt, gondolom, nem kell itt most indokolnom, hogy a bizottság a határozatait nem indokolja meg, a bizottság dönt, és a döntésének az indokai nyilván a döntést megelőző vitaanyagban lelhetők fel. Ellenzéki olda lról természetesnek tűnik az, hogy a kormány előterjesztésével kapcsolatosan megjelenő aggályaikat, ellenvetéseiket megfogalmazzák, kérdéseket tesznek fel, a véleményüket kifejtik (Közbeszólás az MSZP soraiban: A saját bizottságodról beszélj!) ; természetes en, ha a kormánypárti képviselők egyetértenek az előterjesztő álláspontjával, akkor egyetértő véleményük sokkal kisebb terjedelemben jelenik meg, vagy ennek egyébként a megjelenítése nem is tűnik szükségesnek. Az alkotmányügyi bizottság tisztéhez méltó an azt a kérdést vizsgálta, hogy a benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmase, illeszkedike a hatályos jogrendünkbe, illetve a hatályos jogszabályaink rendelkezéseivel összhangban álle. És itt a bizottság többségének véleménye szerint a kormá ny eleget tett - az előterjesztő által kifejtett álláspontot magáévá téve - az államháztartási törvényben foglalt kötelezettségének a zárszámadási törvény beterjesztésekor. És ugyancsak osztotta az előterjesztőnek azt az álláspontját, hogy a törvényjavasla t a jogalkotási törvény rendelkezéseinek is megfelel, tehát alkotmányossági szempontból vizsgálta meg a bizottság a törvényjavaslatot. Itt az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének is válaszolhatnék, hogy nyilvánvaló, hogy ráadásul a jogászokból álló alkot mányügyi bizottsági tagok előtt a sok súlyos kötet nem feküdt az asztalon, hiszen nem ez a feladata a bizottság tagjainak. A bizottság azt a kérdést is vizsgálta, hogy lehetőség vane arra, hogy ebben a törvényjavaslatban több más törvény módosítására is s or kerüljön. Ebben a kérdésben is a szavazatával kinyilvánított többségnek az a véleménye fogalmazódott meg, hogy a megoldás helyes, törvényes, alkotmányos, mert a törvényjavaslat csak az adott törvényjavaslattal, tehát a zárszámadási törvényjavaslattal sz orosan és nélkülözhetetlenül - idézem a kifejezést - összefüggő törvények módosítására tesz javaslatot. Nyilvánvaló, és ez talán legyen egy kicsit egyéni vélemény, de talán itt a sok indulatos hozzászólás után megengedhető, hogy örömteli az, hogy a magyar gazdaság teljesítményeképpen és egyéb okok folytán előállt többletbevételek elosztásáról kell vitát folytatnunk a zárszámadási törvényjavaslat megvitatása kapcsán, és nem pedig pótköltségvetés lehetősége merül fel, tehát nem
