Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
618 hiánygazdálkodással és hiányokk al kell foglalkoznunk, és azzal, hogy a költségvetési hiányokat milyen pótlólagos forrásokból lehet betömni. De, tisztemnél maradva, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kétharmados többségi határozattal fogalmazta meg az ajánlását, és utalnék arra, hogy az Állami Számvevőszék jelentését pedig egyhangú döntéssel fogadta el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt Vastagh Pál képviselő úr ismerteti . DR. VASTAGH PÁL , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülésén abban a szerencsés helyzetben volt, hogy ugyan azon az ülésen tárgyalhatta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. évre szóló jelentését a magyar bíróságok általános helyzetéről, és a zárszámadást is ekkor vitattuk meg. Ez azért szerencsés, mert az alkalom szükségképpen a két beszámoló tartalmát egymással összevethetővé teszi, és ennél azért érdekesebb volt az alkotmányügyi bizottság ülése, mint ahogy ezt a többségi véleményben hallhattuk. Először is, az alkotmányügyi bizottságban felvetődött a zárszámadás tárgyalása során, hogy súlyos jogalkotási fogyatékosságokról is beszélni kell, azt a helyzetet ugyanis a jogalkotást meghatározó szabályok szerint nagyon nehéz pozitívan megítélni, hogy különböző törvények párhuzamosan megnyitásra kerülnek, részben a zárszámadásban, de ettől külön életet élve még az Országgyűlés a későbbiekben tárgyalni fogja ugyanazon törvényeknek a módosítását. Tehát ez egy olyan egyveleg, amelyet az Állami Számvevőszék szóvá tett tudomásom szerint, hogy ez egy abszolút helytelen és a képviselők számára követhetetlen jogalkotási mód. A másik kérdés, amelyben szintén nem nagyon szóltak hozzá a kormánypárti képviselők, ez a költségvetés végrehajtásában is lemérhető és abban tükröződő, a bíróságok helyzetére vonatkozó néhány jellemző megállapítás. (10.50) A költségvetés végrehajtásá nak parlamenti vitája jó alkalmat nyújt arra, hogy az ellenzék teljességében kritika alá vegye, kritizálja a költségvetést, a költségvetés végrehajtását, és szembesítse eltérő törekvéseit a kormánypárti oldallal. E tekintetben a bíróságok helyzetére vonatk ozóan a megállapításaink, amelyek tényszerűek, tulajdonképpen egy rendkívül siralmas helyzetet rajzolnak meg. Összegezve - tisztelt Ház - azt mondhatjuk, hogy a magyar költségvetésben évek óta a legkevésbé támogatott fejezet a bírósági fejezet. És ez nem e gy költségvetés produktuma, ez egy tendencia. 1999től kezdődően évről évre csökken a bíróságra fordított fejezet... (Ivanics István: Előtte is!) Ismerem, tudom a számokat... (Ivanics István: De előtte is!) Nem, ez nem így van. Ez nem így van, képviselő úr , tényszerűen nem így van! (Dr. Gyimesi József: Ez nem hangzott el a bizottságban.) Én ismerem a számokat, 63 százalékkal nőtt az előző kormányzati ciklusban, most pedig 11 százalékkal nőtt, míg az összes többi fejezet 55 százalékkal nőtt. De ha elmondom, és utána hozzászól, nagyon szívesen folytatom önnel a vitát. Tehát a legkevésbé támogatott költségvetési fejezet, különösen egy olyan időszakban, amikor az európai uniós integrációs folyamat a bírósági szervezet működéséhez szükséges feltételeket bizony so kkal magasabb szinten követeli meg kialakítani. Tényszerűen arról van szó, hogy nem változtak az ítélkezés személyi feltételei, változatlanul alacsony az alkalmazotti létszám, csökken az épületkarbantartásokra fordítható összeg, évről évre csökken: 1999b en 383 millióról 2000ben 213 millióra, 2001ben 190 millióra a technikai ellátottságra fordítható összeg. A legtöbb aggodalomra adhat okot az a tény, hogy az informatikai ellátottság, az informatikai eszközellátottság még a magyar államigazgatás átlagos s zintjéhez hasonlítottan is a legrosszabb a bírósági szervezetben. Ezek tények, ezeket a megállapításokat a magyar bírói egyesület állásfoglalása konkrétan tartalmazza.
