Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
608 meggyőződni? Hogyan lehet csaknem ezer intézmény és 3200 helyi önkormányzat pénzügyi beszámolóját hitelt érdemlő en ellenőrizni? Az ÁSZ próbál lépést tartani a terjedelmes zárszámadással. Eleinte 2025 oldalas jelentéseket készített egykét melléklettel, most viszont már négy füzetben számol be összesen 140 oldalon, a függelékekkel együtt 320 oldalon. Ez a tendencia sem látszik megnyugtatónak. De ez a problémának, a zárszámadás ellenőrzésének csak a mennyiségi oldala. A majdani uniós támogatások felhasználásának ellenőrzése ugyanis más módon történik, mint a hazai közpénzeké. Minősíteni, tanúsítani, formálisan is igaz olni kell majd azt, hogy a könyvvezetés pontos, a pénzügyi beszámolóban közölt információk valósak, a kiadásokra a felhatalmazásnak megfelelően került sor; azt kell megállapítani, hogy vane jelentős hiba a beszámolóban, nem pedig hibalistát készíteni, hib átlan beszámoló ugyanis nincs. Az ÁSZ az Egyesült Királyság számvevőszékével kötött ikerkooperációra támaszkodva tavaly megkezdte, idén pedig folytatta a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálói típusú ellenőrzését - ez egyelőre még csak a kisebb fejezetekre és néhány intézményre terjed ki. A központi költségvetési kiadásoknak ma még csak mintegy 2 százalékáról tudjuk hitelt érdemlően megállapítani, hogy megbízható a róluk szóló beszámoló. Valójában semmiféle hazai késztetés nincs arra, hogy az ÁSZ változtasson a gyakorlatán, és áttérjen a nemzetközi ellenőrzési sztenderdek alkalmazására. Nem találunk ehhez történelmi gyökereket sem. A legfőbb állami számvevőszék mindig az osztrák számvevőszékhez állt közel, és az úgynevezett közigazgatási, nem pedig a számviteli ellenőrzést végezte. Más kifejezéssel szólva: a szabályszerűség, az Ordnungsmäßigkeit állt a középpontban, nem pedig a magánkönyvvizsgálathoz hasonló számviteli típusú ellenőrzés, a könyvvizsgálat. A kihívást ma az uniós csatlakozás jelenti. A brüsszeli bi zottság tavalyi országjelentése hangsúlyozza, hogy az ÁSZnál elsőbbséget kell adni a pénzügyi beszámolók hitelesítésének. Tisztelt Országgyűlés! Az elszámoltatás mellett a zárszámadás kulcsfogalma az áttekinthetőség vagy a transzparencia. Az állami költsé gvetésnek és a zárszámadásnak lehetőleg világosnak és könnyen áttekinthetőnek kell lennie. "Ha a büdzsé szerkezete szövevényes, a benne foglalt számadatok áthatolhatatlan homályba vannak burkolva, a szükséglet és a fedezet közötti arányról, az ország pénzü gyi helyzetéről, a kormány sáfárkodásáról nem nyújt világos képet, az Országgyűlés nehezebben, a közvélemény pedig sehogy sem tudja magát az állam pénzügyeiben tájékozni, ami az alkotmányos ellenőrzés hatályosságát is gyöngíti." Ezt az utóbbi mondatot idéz tem, csaknem száz éve, 1905ben fogalmazta meg Mariska Vilmos jogtudós, a pénzügytan professzora; azt gondolom, hogy ma is leírhatná, mert rendkívül aktuális. A világosság több száz éve ismert számviteli elve nemcsak azt jelenti, hogy a beszámolót áttekint hető, érthető formában kell elkészíteni, hanem azt is jelenti, hogy a zárszámadásról szóló törvényjavaslatban nem volna szabad más törvények kibocsátását is kezdeményezni, azért, mert azok elvonják az Országgyűlés figyelmét az elszámoltatásról. Ezt a gyako rlatot a pénzügyi kormányzat az 1996os zárszámadással kezdte, és most már - amint a miniszter úr erről beszámolt - öt törvény módosítását is bevonja a zárszámadási folyamatba. Volt időszak a magyar parlamentarizmus történetében, amikor az Országgyűlés nem törvényalkotással, hanem határozattal zárta le a költségvetési évet, határozattal adott felmentést a kormánynak, vagy mondta ki vele szemben a bizalmatlanságot. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolhatta a kormány beszámolójának egyszerű tudomásulvétel ét, de azt is javasolhatta, hogy az Országgyűlés fejezze ki rosszallását egyes kifogásolt elszámolási tételek miatt, sőt azt is javasolhatta, hogy az Országgyűlés mondja ki az anyagi felelősséget. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tagországaiban nem j ellemző az elszámoltatás magyar gyakorlata. A gazdaságpolitika fő kérdéseivel, a növekedéssel, az egyensúllyal, az inflációval nem a zárszámadás keretében foglalkoznak, általában csak a költségvetési bizottság vagy a pénzügyi ellenőrzésre szakosodott bizot tság foglalkozik a zárszámadással, és az tesz javaslatot az
