Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
607 Másodszor: a kormány jogi felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek. Ez a parlament költségvetési jogának a lényegét jelenti, vagyis azt, hogy az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot arra, hogy megállapítsa: milyen célra mekkora öss zeg fordítható a közpénzekből. Ha a kormány túllépi az úgynevezett felhatalmazási küszöböt, akár az összeg nagysága, akár a rendeltetése, akár az idő szempontjából, akkor törvényt sért, és e törvénysértés alól csak az Országgyűlés adhat felmentést, így gon doskodva a jogrend helyreállításáról. A kormány jogi felelőssége kétféle: volte egyáltalán felhatalmazása bizonyos közkiadások vállalására, illetőleg nem terjeszkedette túl a parlamenti felhatalmazáson? Harmadszor: a kormány politikai felelősséget visel. Amikor az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt a költségvetés végrehajtására, akkor iránta politikai bizalmát fejezi ki. Ha felmenti a kormányt a végrehajtás felelőssége alól, akkor szintén a bizalmát fejezi ki. Előfordulhat, hogy a zárszámadás sem számv iteli, sem jogi szempontból nem kifogásolható, mégis megrendül a parlament bizalma a kormány iránt. Előfordulhat ennek az ellenkezője is - és ez a gyakoribb , hogy tudniillik a zárszámadás számviteli vagy jogi, esetleg mindkét szempontból kifogásolható, a parlamenti többség azonban továbbra is a bizalmáról biztosítja a kormányt. E többféle felelősséget számonkérő elszámoltatás a parlamentáris demokrácia kulcskérdése. A munkavállaló, a vállalkozó adót fizet, hogy az állam betölthesse funkcióit. Magyarország on közismerten magasak az adók, a közteherviselés azonban alkotmányos kötelességünk. Alkotmányos joga viszont az adófizetőnek tudni, mi történik a pénzével, mit kap érte. Tisztelt Országgyűlés! Az elszámoltatás jogát önök gyakorolják, az ÁSZ segí t ebben, az ÁSZ is szem a láncban. Feladata, hogy a kormány gazdálkodását számviteli és jogi szempontból megítélje. Ezt deklarálja az alkotmány, amikor kimondja, hogy az ÁSZ törvényességi szempontból ellenőrzi a közpénzek felhasználását, ellenőrzi tehát a számviteli elvek érvényesülését a számviteli törvényben foglaltak szerint, a felhatalmazásoknak megfelelő gazdálkodást az államháztartási és a költségvetési törvény szerint. A politikai felelősség mérlegelése természetesen nem a Számvevőszék, hanem az Orsz ággyűlés hatásköre. A zárszámadás elkészítése a legtöbb országban kormányzati feladat, kivételként csak Ausztriát tudnám megemlíteni. A beszámolókészítés szabályait viszont, tehát azt, hogy az Országgyűlés hogyan kívánja gyakorolni a zárszámadási jogát, a törvényhozó hatalom állapítja meg. Magyarországon paradox módon a kiegyezéstől 1949ig volt számviteli törvény, amely az állam számvitelét, benne a zárszámadás készítését szabályozta. A helyzet most fordított. A rendszerváltás óta már kétszer is törvényt a lkotott az Országgyűlés a vállalkozói számvitelről, a közpénzekre vonatkozóan viszont a szabályozást a kormány hatáskörébe utalta. (10.00) Ennek megfelelően a pénzügyi kormányzat és az ÁSZ is a maga felfogása, a maga lehetőségei szerint alakítja a beszámol ást, illetve annak az ellenőrzését. A magántársaságok független pénzügyi ellenőrzésének a szabályozására, a könyvvizsgálat meghonosítására a rendszerváltás késztette az Országgyűlést. A közpénzek ellenőrzésének kérdéseit viszont az európai uniós csatlakozá si tárgyalások tolták előtérbe. A legjobb nemzetközi gyakorlat szerint a számvevőszéki ellenőrzésnek három alapelve van: a függetlenség; a széles körű vizsgálati hatáskör, amely nemcsak a törvényességre és a közpénzek kezelésének hatékonyságára, hanem a ti sztességes közpénzkezelésre is kiterjed; és végül a nyilvánosság. Az ÁSZ számára gyakorlatilag mind a három lehetőség adott. A csatlakozási tárgyalások 30 témaköre közül az egyik a pénzügyi ellenőrzés. Az ÁSZ folyamatosan sajátítja el a legjobb nemzetközi gyakorlatot, ez a törekvése azonban nem mentes az ellentmondásoktól. Lehete például félmillió zárszámadási adat valódiságáról hitelt érdemlően
