Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék alelnöke:
606 mindezek alapján az előttünk szereplő 2000. évi zárszámadási törvényjavaslatot vitassa meg, és azt a módosításaival támogatni szíveskedjen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nyikos László úrnak, az Állami Számvevőszék alelnökének, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időkeretben. DR. NYIKOS LÁSZLÓ , az Állami Számvevőszék alelnöke : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tizenkettedik alkalommal van lehetősége az Állami Számvevőszéknek arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén kommentárt fűzzön a kormány pénzügyi beszámolójáról, a zárszámadásról készített jelentéséhez. Tizenkét év a számvevőszékek életében nem hosszú idő, nemcsak a két- vagy több száz éves nyugateurópai számvevőszékek, hanem az első magyar számvevőszék életkorához képest sem. Az ÁSZ történelmi elődjének, a Legfőbb Állami Számvevőszéknek a szerepét, a funkcióit ö sszevetve az ÁSZ mai alkotmányos pozícióival, hasonló és különböző vonásokat fedezhetünk fel. Azonos például a függetlenségük a végrehajtó hatalomtól, de különböznek például abban, hogy míg a Legfőbb Állami Számvevőszék maga készítette a zárszámadást, az Á SZ ellenőrzi a zárszámadást. Mi a zárszámadás célja? Magyari Zoltánnak, a hazai közigazgatástudomány megalapozójának a szavaival: "a számadási évben előfordult bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési törvény rendszerében történő csoportosítása és a fe lhatalmazással való összehasonlítása abból a célból, hogy a kormánynak a gazdálkodásért viselt felelőssége elbírálható legyen." A két világháború között a Legfőbb Állami Számvevőszék zárszámadása négy fő részből állt. A bevezető tartalmazta a fő tényadatok at, a legfontosabb ellenőrzési megállapításokat. Ezt követte a kiadások és a bevételek részletes összehasonlítása az előirányzatokkal, az eltérések részletes indokolása, továbbá az állami leltár ismertetése, ingatlanokra, berendezésekre, államadósságokra, követelésekre, illetőleg minisztériumokra, állami üzemekre - úgymint posta, vasút, erdőgazdaságok s a többi - bontva. A harmadik rész tartalmazta az állami alapok és alapítványok zárszámadását, és végül a negyedik különféle jelentésekből állt, úgymint az á llami üzemek helyzete, a közmunkák állása, az állami ingatlanok elidegenítése, magyarul a privatizáció, a fémváltópénz mennyisége és így tovább. 1949, a Legfőbb Állami Számvevőszék felszámolása óta a kormány nevében a Pénzügyminisztérium készíti a zárszáma dást. Évtizedeken át 2030 oldalnyi beszámolót készített mindössze, ami nem volt alávetve független pénzügyi ellenőrzésnek, hiszen a pártállami időszakban - mint tudjuk - nem volt számvevőszéke Magyarországnak. A rendszerváltás óta a kormány beszámolója eg yre terjedelmesebb. A 2000. évi zárszámadási dokumentumok fizikai paraméterei egyenesen meghökkentőek. Láthattuk itt, a miniszter úr bemutatta az öt kötetet, a tb zárszámadásával együtt hét kötet, ami több mint négyezer oldalon számol be, és csaknem félmil lió adatot közöl. Felmerül a kérdés, hogy arányban állnake vajon ezek a jellemzők azokkal az információkkal, amelyeket a zárszámadás nyújt. Megítélhetőe belőlük a kormánynak a költségvetés végrehajtásáért viselt felelőssége? Kinek szól egyáltalán ez az a dathalmaz? A múlt heti bizottsági vitákon csak néhány képviselő asztalán láthattuk a törvényjavaslatot, az első kötetet, a mellékleteivel együtt pedig sehol sem. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a költségvetés végrehajtásáért az Országgyűlésnek, az adófize tőknek, az állampolgároknak többféle felelősséggel tartozik, először is számviteli felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy az adóbevételek, vámbevételek, privatizációs bevételek, a felvett hitelek, illetőleg a másik oldalon a közkiadások elszámolása során érvé nyesül a valódiság számviteli elve. Röviden szólva, a bevételeket és a kiadásokat pontosan veszik számba, és a valóságnak megfelelően mutatják be a zárszámadásban. Bemutatják a vagyonváltozást, hiszen az állam vagyonának gyarapodásával vagy csökkenésével i s el kell számolni.
