Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
601 árfolyam- és monetáris politika is társult. Nincs már adósságválság, nincs a belföldi felhasználásban túlfűtöttség, és a folyó fizetési mérleg hiánya sem ingadozi k szélsőségek között. Az egyensúlyra azonban továbbra is figyelnünk kell. Mindezt úgy tudjuk biztosítani, hogy az államháztartás kiadási oldalát továbbra is korlátok közt tudjuk tartani, és tovább mérsékeljük az államháztartás hiányát. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Megállapíthatjuk tehát, hogy a gazdaság állapotát jelző mutatók lényegében megfelelnek az előzetesen tervezetteknek, sőt egyes területeken jobbak a számítottnál. Az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult, és az idei ismeretek alapján döntő en ma is ezt tapasztaljuk. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szóban szóljak a tavalyi esztendő költségvetési politikájáról is. A kormány programja alapján a költségvetéspolitika kiemelt területeit 2000ben a gyermekes családok támogatásának erősítés e, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, az otthonteremtés, az agrár- és vidékfejlesztés gyorsítása, továbbá az európai uniós integrációra való felkészülés jellemezte. E célokkal összhangban középpontban maradt az államháztartási egyen súly további javításának követelménye is. A privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány 3,7 százaléka volt a bruttó hazai terméknek 2000ben. (9.30) A központi költségvetés egyenlege az előirányzottnál kedvezőbben alakult, és kiegyenlítette a tár sadalombiztosítás pénzügyi alapjainál bekövetkezett romlást. Az önkormányzatok kiadásai a tervezettet meghaladóan alakultak. Az államháztartás konszolidált kiadásain belül az 1999. évi teljesítéshez képest arányváltozás következett be. Az államháztartási r endszer működtetésére fordított közszolgáltatási kiadások arányai nem növekedtek, ugyanakkor a tőke jellegű kiadások 3 százalékponttal magasabban teljesültek. Ennek hatását az előzőekben már említett gazdasági folyamatok is alátámasztják. Tisztelt Ház! Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a központi költségvetés bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága először csökkent az úgynevezett maastrichti követelmény, a 60 százalék alá, s 56 százalékban teljesült. Ez egyre inkább azt jelenti, hogy a magy ar gazdaság megfelel az Európai Unió követelményeinek, és egyre inkább nem gazdasági, hanem politikai kérdés csatlakozásunk. Az újraelosztás és a jövedelemcentralizáció mértéke közel azonos arányban teljesült, mint a megelőző évben. Ez azt is jelenti egybe n, hogy az elkezdett szigorú és hatékony költségvetéspolitikai célkitűzéseket sikerült továbbvinnünk. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a 2000es céljainkról. A kormány elkötelezett, következetes családbarát politikáját tükrözik a kormányzati ciklus első felében megtett azon intézkedések, amelyek erősítették a társadalmi integrációt. Hiszen a juttatások többsége a korábbi rászorultsági elv helyett alanyi jogon jár. Új támogatási elemként 2000. január 1jétől bevezettük a gyermekgondozási díjat. Az adó ból leírható családi kedvezmény mértéke 30 százalékkal megemelkedett, és új tételként megjelent a rászoruló családok gyermekeinek beiskolázási költségeihez való hozzájárulás is. Az otthonteremtés elfogadott koncepciója lehetővé tette, hogy az államháztartá s lakásépítést finanszírozó forrásai mellett jelentős, nem állami források bevonása történjen meg. Ennek következtében a megkezdett lakásépítések száma az előző évekéhez viszonyítva közel kétszeresére nőtt a tavalyi esztendőben. Javítottunk a kis- és közép vállalkozások működési feltételein. Az adórendszerbe az adminisztrációs terhek csökkentését eredményező elemek épültek be. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását többsíkú állami intervenció is erősítette, részben közvetlen pénzügyi eszk özökkel, részben közvetve, a szükséges piaci intézményrendszer kiépítésével, illetve a nyilvántartási és elszámolási rendszer áttekinthetőbbé tételével.
