Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
590 Különösképpen így van ez azokon az országrészeken, amelyeket itt a parlamentben vidéknek szokás nevezni. Tények bizonyítják, hogy a megépült autópályák 20 kilométeres sávjában megélénkül a gazdasági élet, megtelepszik a tőke, nő a munkalehetőségek száma. Igen ám, de mi van a 21. kilométer után? Mi történi k azokon az országrészeken, amelyeket nem érintenek a helsinki folyosók, amelyek távol esnek a meglévő és tervezett autópályáktól is? A híradások és az előzetes információk alapján a kormány, szándékai szerint, a meglévő utak felhasználásával úgynevezett f eltáró gyorsforgalmi úthálózatot szándékozik kialakítani ezeken az országrészeken is a Széchenyiterv kereteinek a bővítésével. Mindez azt jelenti, hogy az országnak azon részein, amelyek távol esnek az autópályák nyomvonalától, a városokat elkerülő gyorsf orgalmi út épül, azon lehet eljutni majd az autópályákra is. Régi szükséglete ez a vidéken élőknek, a vállalkozók, az autóstársadalom, a vidéki emberek jogos igénye. A nevükben is kérem a kormányt, hogy ha a gazdaság állapota lehetőséget ad a szándékok meg valósítására, döntésével orvosolja ezt a régi problémát, és találja meg rá a szükséges forrásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kedvező döntése esetén az országnak ezek a fejlődésre váró területei is bekapcsolódhatnak az o rszág végkeringésébe. Ennek hatására egyenletesebben terülhet szét a beáramló működő tőke, csökkenhetnek a gazdasági különbségek és a szociális feszültségek. Egy másik fontos érv, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy gazdaságpolitikai szempontból az útfejleszt ések kiterjesztése újabb erőforrásokat vonhat be a gazdaságba. A gyorsforgalmi út felpezsdíti olyan térségek gazdaságát is, amelyek ez ideig kisebb mértékben járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez. Összegezve: a feltáró gyorsforgalmi utak építése, vagyis az útfejlesztés kiterjesztése a fejlődni kész térségekre kedvezően hat mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Ez a kedvező hatás közvetlenül a térség és az ország számára is egyaránt jelentkezik. Mindez olyan évtizedes problémákat enyhíthet, mint a t érségek közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenség. Különösen fontos ez egy olyan térségben, tisztelt hölgyeim és uraim, amely Európa egyik legdrágább autópályájának árnyékában igyekszik bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe. A Fidesznek az a z álláspontja, hogy a Bokroscsomag után itt az ideje, hogy a Széchenyiterv további fejlesztéseiről tárgyaljunk. Ebben kérem a kormány megerősítő válaszát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kor mány nevében Manninger Jenő államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. (8.40) MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ma már közismert, hogy a gyorsforgalmi utak és autópályák építése a gazdasági növekedés és a területfejlesztés szempontjából is elsődleges fontosságú. Az ország azon részein, ahol autópályák épültek a korábbi években, ott valóban megindult a gazdasági növekedés, és azok az országrészek, amelyek nem voltak ilyen szerencsések, úgy érzik, hogy hátrányba kerültek. Ezért tűztük ki azt a célt, hogy ezt feltétlenül ki kell egyenlíteni. A kormány és a közlekedési tárca tervének az a célja, hogy tizenöt év alatt olyan hálózat épüljön ki, hogy az ország minden részétől har minc percen belül elérhető legyen az autópálya. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az utazási idő csökken, hanem így az ország minden területére eljuthatnak a befektetők, és remélhető, hogy a gazdasági növekedés majd az egész ország területére kiterjed. Korábban a fejlesztési tervek inkább csak az európai folyosók, a tranzitforgalom kiszolgálására koncentráltak - természetesen ezt továbbra is fenn kell tartani , de látható, hogy most már elsősorban a területfejlesztést kell a legfontosabb célkitűzésként kezelni. Fejlesztési elképzeléseink között ezért az is szerepel, hogy ahol a teljes hálózat kiépítése nem lehetséges, a közeljövőben ott is igen komoly úthálózatfejlesztéseket hajtsunk végre, a legkritikusabb szakaszokon, a főútvonalakon is megépítsük az elkerülő utakat, lehetőség szerint már gyorsforgalmi úthálózathoz illő paraméterekkel, így később