Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 25 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
591 azok bekapcsolhatók lesznek az országos hálózatba. Így került előtérbe a BékéscsabaSzarvas közötti elkerülő út építése, amelynek az előkészítése folyik, a 4es számú főútvonal négysávosra bővítése, valamint a 4es számú főútvonalon elkerülő utak építése Törökszentmiklós és Hajdúszoboszló térségében. Az említett építések azt fogják eredményezni, hogy ezek a területek is bekapcsolódhatnak, és ha még nem is autópályán, d e jelentősen gyorsabban érhetők majd el az ország fontosabb részei. A fejlesztési elképzeléseinket eszerint alakítjuk tovább. Ezt megerősíti az is, hogy a most már valóban megindult autópályaépítések - mondhatni azt, hogy az országban egyszerre ennyi út é s autópálya nem épült, és ezt mind magyar vállalkozók építik - arra serkentenek minket, hogy a programot átvizsgáljuk és lehetőség szerint továbbfejlesszük. Ennek a vizsgálata folyik a minisztériumunkban, és a 15 éves tervet elő fogjuk készíteni az előbb e mlített elvek alapján. Megnyugtathatom a képviselő urat - és köszönöm észrevételeit , hogy eszerint készítjük elő és folytatjuk a munkát, a források remélhetőleg rendelkezésre állnak és lehetőség lesz ennek a 15 éves tervnek a véghezviteléhez. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, "Szüreti örömök, szüreti gondok" címmel. Képviselő u rat illeti a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szőlőkultúra, a szőlőtermelés, a szőlőművelés története egybeesik a világ kultúrtörténetével. Az ókori mitológiában se szeri, se száma a szőlővel, szőlőműveléssel kapcsolatos történeteknek, nem beszélve a szőlőből nyert borral kapcsolatos történeteknek. A Bibliából is ismerjük Noé esetét a kicsit több alkoholfogyasztással, Dávid királyról nem is beszélve. Nálunk itthon, Magyarországon, a Kárpátmedencében is a szőlőműveléssel, szőlőtermeléssel kapcsolatban számtalan szokás és hagyomány alakult ki, amely hagyományok legtöbbje magához a szürethez, a terménybetakarításhoz fűződik, amit mindig nagy várakozás előzött meg, hogy milyen lesz a ter més, milyen lesz a belőle nyert bor cukorfoka, egyáltalán hogy lehet majd azt eladni. A Kárpátmedencében a szüret mindig attól függött, hogy hogyan érik be a szőlő, ezért más és más volt vidékenként. Általában ilyenkor kezdődik a szüret, Szent Mihály napj án, szeptember 29én, de ÉszakMagyarországon később, október 15e körül, TokajHegyalján pedig október 28án, Simon napján, és az aszúszemeket - mint tudjuk - sokszor már akkor szedik, amikor a hó már leesett. Társas, társadalmi vonatkozása is van ennek, mert általában kalákában végzik, és nagyon sok ember megélhetése függ a szőlőtől. Magyarországon nagyon érdekesen alakult a szőlőterületek beültetése. A történelmi borvidékek mellett a XIX. században az Alföldön - főleg a talajmegkötés miatt - hatalmas sző lőterületek keletkeztek. Ennek hatására ma DélAlföldön a legnagyobb a szőlőterület, ebből is 23 188 hektár BácsKiskun megyében van. Ennek következtében a szőlő várható mennyisége 245 546 tonna, amely duplája az azt követő legnagyobb mennyiségnek, ami Hev esben várható, itt 122 754 tonna várható, összességében az egész országban pedig 812 238 tonna. Természetesen nem biztos, hogy ennyi lesz, de ez legalább 20 százalékkal több, mint ami tavaly volt. Itt keletkeznek a gondok a szőlőtermelők és a borkészítők k örében, ugyanis még a tavalyi borból is sok van a hordókban. A tavalyi bor - mint tudjuk - kiváló minőségű volt, nagyon jó bor volt, mégis nehéz volt az értékesítése. Most mintegy 20 százalékkal több szőlő terem, és sokan kérdezik, mi lesz ezzel az óriási mennyiséggel. Vannak olyan elemzések is, hogy talán nem kellene ennyi szőlőt termelni, főleg a DélAlföldön, mert például a villányi és tokaji területeken - tehát a régi történelmi borvidékeken - az eladási gondok nem jelentkeznek oly mértékben, mint a kés őbb betelepített
