Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
544 ehhez képest a bruttó keresettömeg növekedése 14,6 szá zalékos, és a nettó átlagkereset növekedése pedig 11,4 százalékos volt. A 2000. évben nem változott a társadalombiztosítási és a biztosítotti járulékok mértéke, a nyugdíjbiztosítás 22 százalékos, az egészségbiztosítási járulék 11 százalékos, és a nyugdíjjá rulék 8 százalékos, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék pedig 3 százalékos volt. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. Az egészségbiztosítási járulék 3600 forintról 3900 forintra változott, és emelkedett a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa is, 5080 forintról 5520 forint/napra. Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetése a tervezett 42,3 milliárd forint hiány helyett 63,6 milliárd forint deficittel zárt. Ebben elsősorban kisebb részben a bevételek elmaradása, nagyobb részben pedig a kiadások növekedése játszott szerepet. A bevételeknél a járulékbevételek és hozzájárulások a módosított előirányzathoz képest 6,2 milliárd fori nttal, összességében kisebb összegben teljesültek, a kiadások pedig mintegy 14,6 milliárd forinttal haladták meg az előirányzott összeget. Az egészségügyi alap 2000. évi bevételi főösszegét a költségvetési törvény 724,7 milliárd forintban határozta meg. A költségvetési törvény módosítása során ez az összeg 756,7 milliárd forintra nőtt, a tényleges teljesítés 734,1 milliárd forintjával szemben, ami 9,4 milliárd forinttal több, mint az eredeti előirányzat, a módosítottól pedig 22,6 milliárd forinttal marad el . Ennek oka elsősorban a járulékbevételek és a hozzájárulások 6,2 milliárd forinttal való elmaradása, elsősorban a gyedkiadások alacsonyabb teljesülése, valamint az, hogy 15,9 milliárd forint nem került átutalásra költségvetési hozzájárulás címen. (Keller László: Ez kinek a hibája?) A bevételek közül a legnagyobb arányt képviselő munkáltatói és biztosítotti járulékbevételek együttes 2000. évi tényadata 452,9 milliárd forint, amely 2,9 milliárd forinttal több az eredeti előirányzatnál, azonban a módosítottól 0,9 milliárd forinttal maradt el. Az egészségügyi hozzájárulásból 181,4 milliárd forint volt a bevétel, amely 2,8 milliárd forinttal több, mint az előirányzat. Az egészségügyi alap 2000. évi költségvetésének eredeti kiadási főösszege 767 milliárd forint, a tényleges kiadások pedig 797 milliárd forintban voltak. A természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest megemelésre került a gyógyítómegelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, ami, már itt elhangzott, elsősorban az egyszeri ker esetkiegészítés összegével egyenlő az egészségügyben. A gyógyszertámogatás pedig 17 milliárd forinttal részesedett. Ezek nyomán a gyógyítómegelőző ellátás módosított előirányzata 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzata pedig 152 milliárd forintban került meghatározásra. Ahogy már előttem elmondták, ebbe beletartozott az is, hogy a kormány, törvényi felhatalmazás során, az év végén átcsoportosítást hajtott végre 2,5 milliárd forint összegben, a gyógyszertámogatás és a gyógyász ati segédeszközök támogatása előirányzatok maradványából, a gyógyítómegelőző ellátás javára. Így tehát a gyógyítómegelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése pedig 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédes zközök támogatása pedig 22,7 milliárd forint volt. A pénzbeni ellátások kiadásai összességében 92,4 milliárd forinttal teljesültek, amely 6,2 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat. A táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély, a baleseti járadék és a betegséggel kapcsolatos segélyek kiadásai esetében az előirányzathoz viszonyítva túllépés keletkezett, együttesen mintegy 9,8 milliárd forint összegben. Ugyanakkor a gyed folyósítási kiadásai jelentősen, 15,9 milliárd forinttal elmaradtak. A nyugellát ási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott 126,7 milliárd forintot.
