Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
545 Az alap kiadásaiban összességében 1,8 milliárd forintot tettek ki a működési kiadások. Az Egészségbiztosítá si Alap kiadásainak mintegy 2,1 százalékát tették ki a működésre és a szervezet működtetésére kiadott összegek. A második rész, tisztelt Ház, a Nyugdíjbiztosítási Alap, amelynek 2000. évi költségvetésére a nullszaldó helyett a 17,8 milliárd forintos hiány volt a jellemző, ez azonban az előirányzott 1003,4 milliárd forint helyett az 1021,2 milliárd forint főösszeg mellett jött létre. Elmondta már Mánya Kristóf képviselőtársam is, hogy ez összességében, az arányok tekintetében szinte elhanyagolhatóan jelenté ktelen. Az alap bevételi főösszegének előirányzatát a költségvetési törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg. A teljesítés ezt 1,1 százalékkal haladta meg. A bevételek kedvező alakulásában jelentős szerepe volt, hogy a járulékbevételek és a hozzájáru lások összege 1,6 százalékkal meghaladóan teljesült. A bevétel lényeges részét képezték a központi költségvetés átadott pénzeszközei, amelyek 80,2 milliárd forinttal emelték a bevételeket. A gyesben, gyedben és gyetben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék térítése, az előirányzattal megegyező arányban 17 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárba való átlépés miatti járulékkiesés pótlására pedig a költségvetés több mint 63 milliárd forintot adott át. A nyugdíjkiadások előző évihez képest 11,4 szá zalékos emelkedésének döntő hányadát az évi nyugdíjemelés okozta. (21.10) Nyugdíjemelésre - ahogy már elhangzott - két alkalommal került sor, először január 1jei időponttól, amely 8 százalékos volt, amely a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 s zázalékos fogyasztói árindexnövekedés alapján feltételeződött. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek változtak, ezért év közben még egyszer, kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. Éves szinten - figyelembe véve a már elhang zott 0,4 százalékos kamatot is, amire föl szeretném hívni azért ellenzéki képviselőtársaim figyelmét is, hogy először a kormány egy ilyen lehetőséggel élt, hogy visszamenőleg a nyugdíjasok részére kamatos kamattal járult hozzá ahhoz az emeléshez, amelyet a z évközi változások okoztak - így összességében a fogyasztói árindexnövekedés, valamint a nyugdíjak reálértéke között a különbség pozitív irányba ment, és egyszázalékos reálnövekedésről beszélhetünk. A társadalombiztosítási feladatok végrehajtásához a műk ödési költségvetésben 39 milliárdos előirányzat állt rendelkezésre, amelynek teljesítése 36,4 milliárd forint volt. A nyugdíjbiztosítási ágazat előirányzata 20, az egészségbiztosítás pedig 17,4 milliárd forinttal részesült ebből. A teljesítés pénzügyi fed ezetét az alapokból a működtetésre átvett pénzeszköz képezte. A központi költségvetés hozzájárulása 8,6 százalékos volt, a saját működési bevétel 7,2 százalékot tett ki. Arra is föl szeretném hívni a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben azért n agy átalakulások is történtek, hiszen az egészségbiztosítás szervezete 2001. január 1jével megváltozott, a megyei szervek jogi személyisége megszűnt, egyidejűleg pedig a pénzügyi gazdálkodást centralizálták. Új feladatként jelentkezett az orvos szakértői minősítés során a fogyatékossággal kapcsolatos felülvizsgálat, illetve megállapítására az orvos szakértői intézetre hárult feladat. A két ágazat informatikai fejlesztési kiadásai 4,4 milliárd forintot tettek ki. Az informatikai fejlesztések közül a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási világbanki program az 1999. év végén lezárult, pénzügyi teljesítésének az év első negyedére még voltak áthúzódó tételei, amelynek összege 771 millió forint volt. Ebből a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy elkészült egy olyan nyilvántartási és finanszírozási program, amelynek segítségével a nyugdíjak megállapítása leegyszerűsödik. Lehetőség lesz arra, hogy a nyugdíjakat percek alatt megállapítsák, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azoknak az embereknek, akik több évtizedet eltöltöttek a munkájukkal, a nyugdíjba vonulásuk idején mennyit jelent, hogy hónapokat vagy csak néhány napot kell a
