Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az egészségügyi és szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
541 Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Kökény Mihály képviselő úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY , az egészségüg yi és szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy érdeklődéssel figyeltem Mánya Kristóf képviselőtársam fejtegetését, ugyanis el kell mondanom a tisztelt Háznak, hogy kormánypárti képviselőtársaim nemhogy nem szóltak hozzá ehhez a napirendi ponthoz a bizottsági ülésen, de még csak kérdést sem tettek fel - a kezemben lévő jegyzőkönyv ezt tanúsítja , úgyhogy képviselőtársaim megítélésére bízom, hogy itt a többségi álláspont ismertetése megfelele a házszabál yi előírásoknak, igen vagy nem. Az mindenesetre tény, hogy a többség csendben általános vitára alkalmasnak minősítette a törvényjavaslatot. Én azonban szeretném indokolni azt, hogy a 10 nemmel szavazó szocialista és szabad demokrata képviselő miért tartott a általános vitára alkalmatlannak a társadalombiztosítás zárszámadását. Először is azért, mert beigazolódott, hogy a társadalombiztosítási alapok költségvetését 1999ben rosszul és felelőtlenül tervezték meg. Hallottuk az Állami Számvevőszék jelentését, ha llottuk, hogy az alapok hiánya kétszerese lett a törvényben jóváhagyottnak. Úgy gondoljuk, megalapozott volt az ellenzék figyelmeztetése és érvelése, sajnos azonban ez falra hányt borsónak minősült. Másodszor: elutasítottuk ezt a törvényjavaslatot azért is , amit a bizottsági ülésen az Állami Számvevőszék igazgatója elmondott. Ő úgy fogalmazott, hogy az alapkezelőknek se a bevételi, se a kiadási oldalra nincs érdemi ráhatásuk, a központi költségvetés szerepe erősödik, a kintlevőségek behajtásában nincs érdem i előrelépés. Hogy miért nincs, azt is megtudhattuk az előzőekből. Harmadszor: azért is elfogadhatatlan volt számunkra a zárszámadási törvényjavaslat, mert - ahogy ellenzéki képviselőtársam fogalmazott - amit a kormány a gyógyszertámogatási kasszával műve lt, az a parlament megalázása volt. Nem is lehet erre jobb szót mondani - idézek a jegyzőkönyvből , hiszen több alkalommal adtunk be a várható túllépések miatt javaslatokat, több alkalommal elvetették, hogy erről tárgyaljanak, több alkalommal kértük, hogy a kassza zártságának tarthatatlansága miatt oldjuk fel a zártságot, több alkalommal kértük, hogy az ésszerű gyógyszerfelhasználásra vonatkozó javaslatot tegyék meg, de mindezt nem tették meg. A következményeket ismerjük, sőt látjuk még a 2001es költségve tésben is ennek a tovagyűrűzését. Negyedszer: azért sem tudtuk elfogadni a törvényjavaslatot, mert hatásvizsgálatok nélkül újabb ponton gyengítik az 1997. évi nyugdíjreformot. Arról van ugyanis szó, hogy ebbe a törvénybe beillesztették, hogy a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztári tagságot nem teszik kötelezővé. Ezzel felborítják az elfogadott koncepciót, a vegyes nyugdíjrendszer működését. Úgy látjuk, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú biztonságát veszélyezteti ez a lépés, és úgy gondoljuk, hogy ezze l lényegében az öngondoskodásba vetett bizalmat is aláássuk. Ötödször: azért is elfogadhatatlan ez a törvényjavaslat, mert súlyos aránytalanságok és megtakarítások keletkeznek a 2000. évi teljesítésnél. (20.50) Azt a példát említettük a bizottság ülésén, h ogy a gyermekgondozási díj esetében 16 milliárd forint megtakarítás keletkezik egyesegyedül. Azt is mondhattuk, hogy lényegében ez tartja egyensúlyban az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott pénzbeli ellátásoknál mutatkozó hiányokat. De a tény ebből mégiscsak az volt, hogy ez a 16 milliárd forint már nem családtámogatási célokat szolgált. Azt is mondhattuk, hogy ekkora összeget lényegében kivontak a családtámogatási rendszerből, persze tudjuk azt, hogy ez egy tudatosan fölétervezett irányzat volt. Azé rt sem tudtuk támogatni a törvényjavaslat elfogadását, mert az a bizonyos 23. §, amelyről Mánya Kristóf képviselőtársam az előbb beszélt, és amely lehetővé teszi azt, hogy a gyógyszerkassza terhére a jövőben a gyógyszertárak finanszírozási előleget kaphass anak, lényegében csak fele annak
