Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
534 A nyugellátások céljára fordított kiadások 995,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzatot 2,6 százalékkal haladta meg. Az előirány zat túllépését az évközi második nyugdíjemelés okozta. Nyugdíjemelésre két alkalommal került sor. A 2000. január 1jei időponttól végrehajtott emelés mértéke a 8,7 százalékos nettó keresetemelkedés és a 6,3 százalékos fogyasztóiárnövekedés feltételezése a lapján 8 százalék volt. Mivel a nyugdíjemelés mértékét meghatározó makrogazdasági paraméterek értéke meghaladta a tervezésnél figyelembe vettet, ezért év közben további kiegészítő nyugdíjemelésre került sor. A kormány az eddigiek gyakorlatától eltérően a n yugdíjak reálértékvesztésének kompenzálására kamatot is biztosított januárnovember hónapra, aminek mértéke 0,4 százalék volt, így a 2000. évben 11,2 százalékos mértékű nyugdíjemelés valósult meg. A 2000. évi fogyasztóiárnövekedést figyelembe véve a nyugd íjak reálértéke az elmúlt évben 1 százalékot meghaladóan nőtt. Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell a társadalombiztosítási alapok kintlévőségének alakulásáról is, amelynek nagysága az 1999. év végére elérte a 180 milliárd forintot. Ez az összeg tavaly év vé gére 150 milliárd forintra csökkent. A hátralékállomány csökkenése mindenképpen pozitívan értékelhető. A 30 milliárd forintos csökkenés alapvetően az APEH behajtási tevékenységének eredményességére, illetve a folyószámlaállomány rendezésére, ezen belül a behajthatatlan követelések törlésére vezethető vissza. Az Állami Számvevőszékkel az elmúlt évek során kialakult gyakorlattal megegyezően a zárszámadás elkészítésekor folyamatosan egyeztettünk. A számvevőszéki jelentés, illetve a zárszámadás véglegesítéseko r döntően figyelembe vettük az észrevételeket. Ilyen például a Nyugdíjbiztosítási Alap előző évi bevételi többletének mint az alap költségvetési tartalékának kiadási forrásként történő megjelölése a normaszövegben; az ÁPV Rt. vagyonértékesítési kötelezett sége határidejének meghosszabbítása; illetve a vagyonkimutatásra vonatkozó jogharmonizáció megteremtése az államháztartási törvény és a pénzügyi alapokra vonatkozó törvény esetében. Természetesen a jövőben is számítunk az Állami Számvevőszék magas színvona lú szakmai munkájára, és törekszünk javaslataik hasznosítására. Tisztelt Ház! Itt szeretném felhívni a figyelmüket azokra a legfontosabb törvénymódosítási javaslatokra is, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokkal, jogosultságokkal, az igazgatási felada tokkal függnek össze, és így szerepelnek a zárszámadási törvényjavaslatban. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításának elfogadása esetén megszűnik a pályakezdők kötelező belépése a magánnyugdíjpénztári re ndszerbe. A kormány álláspontja szerint a jelenleg hatályos kötelező beléptetés indokolatlan korlátozás, amely megakadályozza a fiatalokat a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjrendszerek közötti szabad választásban. Azon pályakezdők, akik saját jövőjük re nézve az egyéni gondoskodást kedvezőbbnek tartják, továbbra is dönthetnek amellett, hogy nyugdíjjárulékuk egy részét valamelyik magánnyugdíjpénztárba fizetik be. Többen felvetették a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevételét a nyugdíjak kiszámításá nál, nem gondolva arra, hogy ez negatívan is érintheti a nyugdíjasokat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításával azonban lehetővé válik a nyugdíjas fogyasztói árindex figyelembevétele a kiegészítő nyugdíjemelés es etében, ha az magasabb a várható fogyasztói árindexnél. A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása pedig módot ad arra, hogy az országos egészségügyi pénztár egyszeri kamatmentes finanszírozási előleget nyújtson a gyógyszertárak részére a lakosság biztonságos egészségügyi ellátása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a járulékbeszedésnek az állami adóhatóság által történő átvétele egyértelmű pozitív hatásokkal járt. A társ adalombiztosítási kötelezettségek teljesítése egyszerűbb lett, a tartozások beszedésének hatékonysága nőtt, a fizetési fegyelem javult, továbbá a folyószámlanyilvántartás rendezettebbé vált.
