Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
535 Tisztelettel kérem az Országgyűlést, a törvényjavaslatot vitassa meg, és azt követően azt támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Árpád úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. DR. KOVÁCS ÁRPÁD , az Állami Számvevőszék elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az államháztartási törvény előírása alapján az Állami Számvevőszék elvégezte a tá rsadalombiztosítás 2000. évi zárszámadási ellenőrzését, s mint eddig is, jelen esetben is a korábbi évekhez képest tapasztalt változásokra vagy a fennmaradt problémákra utalva tette meg véleményét. Az Állami Számvevőszék zárszámadási vizsgálatait fennállás a óta szabályszerűségi szempontok alapján végezte és végzi, ezek során a hatályos jogszabályi keretek között értékeli, hogy a kormány és a költségvetést végrehajtó szervezetek betartottáke az államháztartás gazdálkodására vonatkozó előírásokat, a zárszáma dás és az azt megalapozó nyilvántartások, dokumentumok megfelelneke a szabályszerűség és a valódiság követelményének, a központi költségvetés teljesítményét bemutató adatok, információk helyesen tükrözike a költségvetési év pénzügyi folyamatait. A társad alombiztosítási alapok zárszámadásáról készített jelentésünkben - hasonlóan, mint a központi költségvetés esetében - megállapítjuk az e követelményeknek való megfelelést, illetve az eltéréseket. Az Országgyűlés joga, hogy megállapításainkat és javaslataink at szélesebb összefüggésekbe helyezze, és így döntsön az előterjesztett törvényjavaslatról, esetleg utólag felhatalmazást adva olyan évközi intézkedésekre is, amelyeket az ÁSZnak kifogásolnia kellett, és ezt a gyakorlatot, az utólagos felhatalmazás gyakor latát változatlanul helyteleníti. A következőkben néhány fontosabb megállapításunkat szeretném kiemelni a 2000. évről készített jelentésünkből. A zárszámadási ellenőrzések során számszaki jellegű ellenőrzési megállapításokra részünkről mind ritkábban, csak egyedi esetekben kerül sor, mivel ezeket a törvényjavaslat kidolgozásakor, az államtitkár úr által már említett egyeztetés keretében rendszerint sikerül az alapkezelőkkel, illetve a törvényjavaslat véglegesítéséért felelős Pénzügyminisztériummal tisztázni . (20.20) Mint ismert, az alapok költségvetési beszámolóit független könyvvizsgáló jelentése is alátámasztja. A járuléknyilvántartási adatok megbízhatóságával kapcsolatos, általunk is felvetett hiányosságok miatt a könyvvizsgáló korábban több éven át korl átozó záradékkal látta el a beszámolókat; kedvező, hogy 2000re a hitelesítő záradék megadásának a részéről nem volt akadálya. Jók a tapasztalataink az alapok és az alapkezelők kincstári finanszírozásáról. Az előirányzatgazdálkodás, az érintettek közötti rendszeres egyeztetések segítik a pénzügyi folyamatok megfigyelését, a finanszírozási gondok időben történő jelzését. Az Egészségbiztosítási Alapnál az időarányos finanszírozástól való rendszeres eltérések és az év végi finanszírozási problémák függetlenek a Kincstár működésétől, azok a költségvetési előirányzatok elégtelenségéből származnak. Az előző évi zárszámadási ellenőrzés alkalmával megállapítottuk, hogy a Kincstár az alapok bevételeire és kiadásaira külön beszámolót nem készített, és nem volt szabál yozott az egyeztetés rendje sem. 2000ben pozitív változást tapasztaltunk, mert készült kincstári beszámoló, ezek alapján az alapok járulékbevételeinek könyvelt összege megegyezett a Kincstár által vezetett pénzforgalmi számlákkal. Az alapok egyes ellátási kiadásai tekintetében azonban az alapok beszámolója és a kincstári beszámoló között a főösszeget is érintő, jelentős eltérések voltak. Ezekben az esetekben, mivel túlléphető előirányzatokról van szó, a Kincstár nem végez fedezetvizsgálatot. Az eltérések a túlléphető előirányzatokra is kiterjedő, évközi egyeztetésekkel elkerülhetők lennének.
