Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 24 (224. szám) - A társadalombiztosítási alapok 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
533 A fogyasztói árindex alakulása is jelentősen befolyásolta a költségvetés végrehajtásának feltételrendszerét. A bázisévhez viszonyítottan 2000ben az inflációs mutató 9,8 százalék volt, és a fo glalkoztatottak száma mintegy 1 százalékkal növekedett. A társadalombiztosítási járulék mértékében az 1999. évhez képest nem következett be változás. A munkáltatói járulék mértéke 33 százalék maradt, azon belül a nyugdíjbiztosítási járulék 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék volt. A biztosítotti egyéni járulék mértéke 11 százalék maradt, ami összetétele szerint 8 százalék nyugdíjjárulék és 3 százalék egészségbiztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátá sok fedezetéhez változatlanul 2 százalékkal járultak hozzá. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3900 forint/hó/fő volt. A járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összegének felső határa változott, az egy napra jutó érték 5080 forintról 5520 forintra módosult. A kedvező folyamatok ellenére a kiadási oldalon jelentkező többletigényekre tekintettel az alapok hiánya a tervezettet meghaladta. Ez azonban az alapok finanszírozásában nem jelentett semmiféle fennakadást, hiszen a KESZhitel igén ybevétele biztosította az ellátások szükséges fedezetét. Hölgyeim és Uraim! Tekintsük át a 2000. évnek a társadalombiztosítási alapoknál jelentkező pozitív lépéseit! A korábbi években rendkívül sok problémát okozott a két alap közötti járulékmegosztás gyak orlata. E probléma a 2000. évtől rendeződött, mivel ez időponttól a járulékbevételek beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése külön számlán történt. Így külön számlára került a Nyugdíjbiztosítási Alapot és külön számlára az Egészségbiztosítási Alapot megi llető járulékbevétel, illetve az egészségügyi hozzájárulás és a táppénzhozzájárulásbefizetés. A tavalyi év más szempontból is pozitívan zárult. Először került arra sor, hogy a zárszámadás adatait az analitikus és főkönyvi könyvelés adatai alapján az intéz ményi költségvetési beszámolóval egyezően mutatták be. Az adatok egyezőségét független auditor és az Állami Számvevőszék is a helyszínen ellenőrizte, és a korábbi évektől eltérően az auditor külön korlátozás nélkül záradékolta. A korábbi évekkel egyezően a társadalombiztosítási alapok hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban kerül sor. A 81,4 milliárd forint összegű hiányból 80,1 milliárd forint közvetlen rendezési kötelezettségnek kell eleget tenni. A z Egészségbiztosítási Alapnál az 1998. évi 159,2 millió forint költségvetési tartalék igénybevétele, illetve az 1999. évi hiány rendezése során keletkezett túlfinanszírozás csökkenti a hiány összegét. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál az alap költségvetési tar taléka terhére visszautalt 1 milliárd 125,9 millió forint erejéig nem áll fenn a rendezési kötelezettség. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közül a természetbeni ellátásoknál az eredeti előirányzathoz képest a gyógyítómegelőző ellátás előirányzata 14,9 milliárd forinttal, a gyógyszertámogatás 17 milliárd forinttal emelkedett meg. (20.10) A túllépés nyomán a gyógyítómegelőző ellátás módosított előirányzatát 373,7 milliárd forintban, a gyógyszertámogatás módosított előirányzatát 152 milliárd forintban ha tároztuk meg. A kormány a törvényi felhatalmazás alapján év végén 2,5 milliárd forintot csoportosított át a gyógyítómegelőző ellátás javára abból az összegből, amely megmaradt a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköztámogatás előirányzataiból. A z előbbiek figyelembevételével a gyógyítómegelőző ellátás tényleges kiadása 376,1 milliárd forint, a gyógyszertámogatás teljesülése 150,8 milliárd forint, a gyógyászati segédeszköztámogatás kiadása 22,7 milliárd forint volt. Ez utóbbi az eredeti előirány zat alatt teljesült, mintegy 1,2 milliárd forinttal. A 2000. évi 150,7 milliárd forintos gyógyszertámogatási kiadás 8 százalékkal haladta meg a bázisév tényadatát, amely infláció alatti növekedést jelent. A kiadásnövekedési ütem csökkenését vitathatatlanu l a gyógyszeráremelés halasztása és az árak évközi befagyasztása eredményezte. A nyugellátási kiadások 128,7 milliárd forintos teljesülése elsősorban a kiegészítő nyugdíjemelés miatt lépte túl az előirányzott összeget. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási fő összegének előirányzatát a törvény 992,4 milliárd forintban határozta meg, a teljesítés 1021,2 milliárd forint volt.
