Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
468 találkozóját és a millenniumi európai napokat , hogy meglátogatták Alba Regiát, emelték ünnepét és köszöntötték polgárait. Székesfehérvár történetéből a hozzászólás időtartamának korlátozottsága miatt néhány eseményt ismertet tem, és tisztelettel ajánlom a parlamentnek is, hogy ezeket az emlékeket az irattárban őrizzék meg. Köszönöm a hozzászólás lehetőségét. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Kékkői Zoltán államtitkár úr válaszol. Tessék, államtitkár úr! KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Különleges napok azok, amelyek egyegy nagy ünnepet követnek, az első hétköznapok, melyekkel útjára indul a jövő; a szívekben, a sejtekben az ünnep még nagyon is jelen való lendületével a múltból merítve erőt, kedvet, emberséget a továbbhoz. Amikor ezekben a kivételes napokban elkezdődik a magyar állam, a magyar nemzet második évezrede, illő és mé ltó, hogy itt, a millenniumi ország fővárosában, a Magyar Köztársaság Országgyűlésében megemlékezzünk a fényes elődről, arról a városról, ahol az első ezer év hajnalán Szent Istvántól kezdve az ország szíve dobogott, és amely a magyar törvényhozásnak, ille tve az Országgyűlésnek is bölcsője volt: Székesfehérvárról. Ahogyan a NyugatEurópa különböző vidékeiről, Róma és Achen felől érkező zarándokutak Fehérvárott találkoztak, hogy onnan azután egyetlen széles út vezessen tovább a Szentföld felé, úgy indult el innen egyértelmű történelmi irányba az Alba Regia körül hazát lelt egységes, erős, szellemi és politikai értelemben is európai állammá és nemzetté összeforrott magyarság. A tudósok szerint a "fehér" szó első fővárosunk nevében arra utal, hogy immár nem föl dből vagy vályogból épült fel, hanem időt álló, erős és nemes anyagból: kőből és márványból. Igaz ez szellemi értelemben is: első királyunk az állam- és az egyházszervezetnek, a gazdaságnak, a kereskedelemnek, a jogalkotásnak, az oktatásnak és nem utolsóso rban a kultúrának ragyogó és maradandó alapjait tette itt le. Székesfehérvár pompás templom, palota- és várfalai között helyezték nagy királyaink fejére a koronát Szent Istvántól Hunyadi Mátyásig. Itt őrizték a koronaékszereket, de ezek a falak védték a f iatal állam számos egyéb materiális és szellemi kincseit is: itt volt a királyi kincstár, a levéltár vagy az akkoriban szintén kiemelkedő fontosságú sókamra. Évszázadokig Fehérvárott tartották Nagyboldogasszonykor a királyi törvénynapokat, az úgynevezett s zékesfehérvári jog pedig a városi polgári fejlődés magvait vetette el. Szimbólum értékű és talán nem véletlen, hogy az általunk ismert írott magyar nyelv Fehérvár nevével indul évezredes diadalútjára a tihanyi alapítólevélben, mint ahogy ön is mondta. A vá ros egyike volt a magyarországi műveltség első bástyáinak, és már a Szent Istváni időkben jeles iskola működött itt első nagy nevelőnk, Szent Gellért áldásos részvételével. Ma, ezer esztendő múltán már nem keresztezik zarándokutak a várost, az egykori tem plom és a palota épülete is megadták magukat történelmünk nemegyszer súlyos léptékű századainak. De Székesfehérvár bölcs köveivel, országépítő királyaink és sok ezer alkotó elődünk emlékével zarándokhelyünkké lett nekünk, újra és újra nekiveselkedő mai mag yaroknak. Ezer éven átívelő jellé és magasra állított mércévé építéshez és alkotáshoz, ahhoz a munkához, amellyel az elmúlt és a most következő évezredeknek mindnyájan tartozunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr . Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, Fidesz, "Igene vagy nem?" címmel. Tessék, képviselő úr!
