Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A munkanélküli-ellátások körének felülvizsgálatáról szóló jelentés és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
455 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés a múlt évben egy határozatában arra kérte fel a kormányt, hogy vizsgálja meg, lehete, és ha igen, akkor milyen feltételekkel, munkanélkülie llátásban részesíteni azokat a vállalkozókat, akik felhagynak a vállalkozásukkal. Ezt a munkát elvégeztük, és az elkészült vizsgálatot az Országgyűlésnek benyújtottuk. A vizsgálatnak mindenekelőtt arra kellett választ adnia, hogy kikre terjed ki ez a kérdé s, kikről is szól. A rendszerváltás után Magyarországon a munka világában jelentős átalakulás ment végbe, hiszen a hagyományos munkavállalói kör mellett kialakult egy olyan réteg, amely a maga, illetve családja tőkéjét, munkáját hasznosítja megélhetés célj ából. Általában őket önfoglalkoztatónak nevezzük. Ennek a rétegnek a magját az egyéni vállalkozók, a volt kisiparosok, magánkereskedők alkotják. Az egyéni vállalkozások mellett jelentős azonban azoknak a társas vállalkozásoknak, főleg a betéti társaságokna k, kft.knek a száma is, melyek eredményes működésükhöz saját tagjaik személyes közreműködését is igénybe veszik. Ha megvizsgáljuk, hogy az Európai Unióban kiket tekintenek önfoglalkoztatónak, akkor azt látjuk, hogy nem tisztázott az Európai Unióban és ált alában a nemzetközi szakirodalomban sem, hogy kik az önfoglalkoztatók. Az Európai Unió joga, a közösségi jog is többször használja az önfoglalkoztató fogalmát, de erre nem ad pontos definíciót. Most a minisztériumban éppen azon dolgozunk, hogy az európai u niós joganyag figyelembevételével próbáljunk erre a fogalomra egy pontos definíciót adni. Ha megnézzük a magyar szabályozást és a magyar gyakorlatot, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon is hasonló bizonytalanság van, hiszen például a KSH, az APEH, az Ors zágos Egészségbiztosítási Pénztár vagy a népszámlálás az önfoglalkoztatók különböző csoportjait sorolja fel, és másmás személyeket tart ebbe tartozónak. Ha ezeknek a számát vizsgáljuk, akkor ez a bizonytalanság itt is megjelenik; egy 1996. évi felmérés sz erint közel félmilliót tett ki a számuk, azonban az azóta eltelt időszakban örömteli módon jelentősen emelkedett az önfoglalkoztató vállalkozók száma. Most a KSH szerint a 2000. év végén 840 ezer egyéni és társas vállalkozást számoltak meg, a főfoglalkozás ú egyéni vállalkozók száma 279 ezer volt. 2001 június végén 888 ezer működő vállalkozás szerepelt a KSH nyilvántartásában, a társas és az egyéni vállalkozások száma is egyaránt növekedett, ami arra utal, hogy nő Magyarországon a vállalkozási kedv. Éppen a hét elején az egyik képviselőtársunk keverte össze a foglalkoztatottak, illetve az alkalmazásban állók számát, hiszen a foglalkoztatottak körébe beleértendő valamennyi alkalmazásban álló is, viszont az alkalmazásban állóknak a fogalma a foglalkoztatottak s zámánál némiképpen szűkebb, éppen azért, mert pont az önfoglalkoztatók az alkalmazásban állók számában nem szerepelnek. Így tehát amikor arról beszélünk, hogy 200 ezer új munkahely jött létre, akkor arra utalunk, hogy az alkalmazásban állók és az önfoglalk oztatók száma együttesen növekedett 200 ezret meghaladó mértékben, és ez az adat nem hasonlítható össze az alkalmazásban állók számának a növekedésével. Ha a vállalkozók és más önfoglalkoztatók szociális biztonságát vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a nyugdíj- és egészségügyi ellátásukat a társadalombiztosítási szabályok rendezik. A vonatkozó társadalombiztosítási rendelkezések kevés kivétellel valamennyi atipikus foglalkoztatási lehetőséget érintik. Meghatározzák azt a havonként elérendő legkisebb j övedelemszintet, amely alapján a biztosítás, a járulékfizetési kötelezettség és ellátás az egyénre kiterjed. (16.00) A vállalkozásukkal felhagyók számára a szociális törvény rendelkezései szerint átmeneti szociális segély nyújtható. Tisztelt Ház! Az önfogl alkoztatók munkanélkülibiztosításával kapcsolatban a Európai Unió tagállamaiban eltérő gyakorlat alakult ki, magyarán az Uniót alkotó tagállamokban nincs egységes
