Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A munkanélküli-ellátások körének felülvizsgálatáról szóló jelentés és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
456 modell ennek a kérdésnek a kezelésére. A tagállamoknak közel a felében és főként a nagyobb, jelentősebb tagállamokban - például Németországban, Franciaországban, NagyBritanniában, Spanyolországban, Görögországban - nem biztosítanak kifejezett védelmet az önálló vállalkozók részére munkanélkülivé válásuk esetére. Ezek a tagállamok a tevékenységük et nem önként beszüntetett vállalkozókat a szociális segélyezés hatáskörébe tartozónak tekintik. Vannak tagállamok - például Írország, Belgium és Hollandia , ahol ilyen védelem csak egyes speciális vállalkozói csoportokra terjed ki, ezeknek is főként kult urális, hagyományos okai vannak; például a halászok vagy zenészek tartoznak ilyen kedvezményezett körbe. És vannak olyan tagállamok - ezek főleg az északi tagállamok , ahol működtetnek olyan rendszert, amelyben a munkanélkülialapból az állásukat elvesztő önfoglalkoztatókat is finanszírozzák. Nálunk a vállalkozásukkal felhagyók szociális segélyt kaphatnak az önkormányzattól. A rendszeres szociális segélyezés feltétele a rászorultság mellett az önkormányzattal, illetve a munkaügyi központtal történő együttm űködési kötelezettség. Az önkormányzatnak a segély megállapítását megelőzően minden esetben vizsgálnia kell a foglalkoztathatóság lehetőségét is, magyarán, ha valakinek munka adható, akkor nem kap segélyt. Ki szeretném azonban emelni azt a fontos körülmény t, hogy bár a vállalkozók és más önfoglalkoztatók munkaadói és munkavállalói járulékot nem fizetnek, a járulékfizetésekből képződő Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott, úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai támogatásokban ők is részesülhetnek, vagyis a munkanélküli vállalkozó kaphat képzési támogatást, igénybe veheti a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, továbbá a munkaügyi központ támogatott foglalkoztatás útján is segítheti a munkához jutását. Tisztelt Országgyűlés! A munkanélküliellátás folyósításával kapcsolatban megvizsgáltuk, hogy a kötelező vagy az önkéntes járulékfizetés szolgálnáe legjobban a vállalkozók munkanélküliség elleni védelmét. A felmerült elképzeléseket folyamatosan megvitattuk az érintettek érdekképviseleti szerveivel, illetve a külö nböző kamarákkal is. A foglalkoztatási törvény által szabályozott munkanélkülibiztosítási rendszer közös jellemzője a munkaadó és a munkavállaló kötelező járulékfizetése. A munkaadónak a munkavállaló részére a munkaviszony alapján kifizetett bruttó munkab ér, valamint a munkavállalónak biztosított, a törvényben meghatározott egyéb juttatások után - például természetbeni juttatások, cégautó és a többi - 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie. A munkavállalói járulékfizetés alapja a munkabér és a befize tendő járulék, ennek a járulékalapnak a 1,5 százaléka. Az egyéni és társas vállalkozók munkanélkülibiztosítási rendszerének kialakítása a kötelező járulékfizetési rendszer keretében megítélésünk szerint nem lenne célszerű, hiszen ez a vállalkozások számár a további tulajdonképpeni adófizetési kötelezettséget jelentene, egyfajta adóemelést, egy új adó bevezetését, és ez ellentétes lenne a kormány adócsökkentési, illetve vállalkozástámogatási politikájával. Az Európai Unió tagállamaiban működnek olyan biztosí tási rendszerek, amelyek nem a kötelező járulékfizetés elve alapján léteznek, hanem egyfajta önkéntes befizetési alapon. Megvizsgáltuk az önkéntes biztosítási rendszer bevezetésének lehetőségét is. Az önsegélyező munkanélkülipénztárak létrehozásának törvé nyi kereteit megadja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi törvényünk, és ez lehetővé teszi, hogy az önsegélyező munkanélküli a pénztárba befizessen, és munkanélkülivé válása esetén onnan járulékot kapjon. A különböző érdekképviselet i szervekkel, kamarákkal való tárgyalás alapján úgy látjuk, az ő véleményüket is figyelembe véve, hogy a jövőben arra lenne lehetőség, hogy ilyen önsegélyező munkanélkülipénztárak létrehozásának a kereteit teremtsük meg, ezeknek a létrejöttét mozdítsuk el ő. A Pénzügyminisztériumban jelenleg is folyamatban van a pénztártörvények felülvizsgálata, ennek során van lehetőség arra, hogy az önkéntes szerveződésen alapuló munkanélkülipénztárak megalakulását célszerűbben támogató feltételeket alakítsunk ki. Termés zetesen az ilyen pénztárak létrejötte, működése jelentős kockázatokat jelent a tagok számára is, ezért meg szeretnénk vizsgálni, hogy lehetségese, és ha igen,
