Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
445 Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra jelentkezett Lezsák Sándor úr, az M DF képviselője. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! A foglalkoztatás elősegítése gazdasági növekedésünk egyik feltétele. Ma Magyarországon a legaktívabb - 1564 éves kö zötti - korosztálycsoportban is mindössze 60 százalék a nyilvántartott foglalkoztatottak hányada, míg a megfelelő arány az Európai Unióban 70 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban a 80 százalékhoz közel álló. Nem lehet tehát pusztán a piaci automatizmusokra bízni a foglalkoztatás növelését, állami segítségre, a törvények erejére is szükséges támaszkodnunk. Ennek érdekében az előterjesztés az első három szakaszban olyan jogosítványokkal bővíti a foglalkoztatási törvény rendelkezéseit, ami alk almassá teszi a Munkaerőpiaci Alapot európai uniós pályázatok elnyerésére, lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci programok az uniós támogatások igénybevétele révén hatékonyabbak és szélesebb körűek legyenek. Mind az uniós követelmények teljesítése érdekéb en, mind pedig a hatályos idegenrendészeti szabályokkal való összhang megteremtése miatt bővül azoknak a külföldieknek a köre, akiknek magyarországi munkavégzéséhez a foglalkoztatási törvény munkavállalási engedély alóli mentességet biztosít. Sajnos, a tör vényjavaslat indoklása nem mellékel számanyagot, így csak becsülni lehet azoknak az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekültek és bevándoroltak, valamint ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékesek sz ámát, akiknek a sorsán enyhít az előterjesztés. Tavaly az első félévben a munkaügyi központok 17 400 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok számára. Ez a szám tartalmazza a korábban kiadott engedélyek meghosszabbítását is. Éves szi nten tehát 35 ezer körüli a kiadott munkavállalási engedélyek száma, és ezek felét Budapesten és Pest megyében adták ki. Az engedélyek 72 százaléka fizikai munkára szól, míg 28 százalék a szellemi munkakört betöltők aránya. A munkát vállaló menekültek, bev ándorlók és menedékesek együttesen legfeljebb a korábban engedélyért folyamodók egyharmadegynegyed részét tehetik ki. Tisztelt Ház! Előnyösen változik a Bérgarancia Alapról szóló törvény is, és ez szintén a foglalkoztatás fenntartását segíti elő. Az alap a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalatok bértartozásainak a kiegyenlítésére szolgál, elősegíti azt, hogy a hosszadalmas eljárás ideje alatt is termeljenek, és ezáltal is csökkenjen a csőd okozta kár. Sajnos, az évek során gyakran problémát o kozott az, hogy a felszámolók nem vették igénybe ezt a bérgarancialehetőséget, mert több hasznot reméltek a vállalat bezárásáról és a pusztává tett ingatlan értékesítésétől. Erre bizony választókerületemből több példát tudnék hozni. Mind humánpolitikai, m ind gazdaságpolitikai megfontolásból egyet lehet érteni azzal a szankcióval, amely rendbírság formájában sújtja azokat a felszámolókat, akik jogosultságuk ellenére sem kérelmezik bérgarancia segítségét a bértartozások fedezésére. Több, eddig is gyakran elő forduló esetet nem orvosol sajnos a törvény. Például általánosan előfordult, hogy a felszámolók már elbocsátották a korábban termelő dolgozókat, de az ingatlanon még nem sikerült túladniuk, emiatt az abban lévő vagyontárgyakat őriztetni kell. Nos, a Bérgar ancia Alap eredendő célja épp a vállalat talpra állításának az elősegítése, a folyamatos termelés biztosítása volt. Ha ezt a feladatot nem teljesítik a felszámolók, akkor méltánytalan, hogy felszámolással kapcsolatos őrzési bérköltségeiket levonják a Bérga rancia Alaptól kapott összegből. Ezt a káros gyakorlatot nem védi ki egyértelműen a törvényjavaslat. Ugyancsak méltánytalan az a helyzet is, hogy eddig is, és a törvényjavaslat változatlan formája esetén a jövőben is valamennyi munkavállaló részesülhet az alapból, azok is, akik esetleg felelősek a vállalat csődhelyzetéért. Nemzetközi tapasztalatok alapján nem véletlenül javasolják a felszámolók azt, hogy a felszámolás alatt lévő cégek menedzsmentje, ha rossz döntései miatt jutott a vállalkozás
