Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, valamint a m... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
446 csődbe, ne ré szesedhessen a Bérgarancia Alapból. A menedzsment tagjai köztudottan a munkavállalók bérének többszöröséért vállalhatják azt a kockázatot, hogy ha rosszul gazdálkodnak, akkor megtakarításaikból átvészeljék azt az átmeneti időszakot, amíg nem találnak maguk nak új munkahelyet. Egy ilyen változás azt is jelentené, hogy a jelenleginél lényegesen több dolgozó kaphatna fizetést az alapból. Tisztelt Ház! Az Európai Unió bérgaranciaszabályai más törvényekkel együtt azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a pénzü gyi nehézségekkel küszködő cégek működőképességének helyreállítását. Magyarországon a jelenleg hatályos törvények sem az adós cég vezetését, sem a hitelezőket nem teszik érdekeltté a működőképesség helyreállításában, a vállalati reorganizáció megvalósításá ban. A 2000. évi vállalati statisztikák feltűnően kevés gazdasági társaságot tartottak nyilván az adósságrendezés, vagyis a reorganizáció alatti cégek kategóriájában. Vajon elegendőe változtatnunk a Bérgarancia Alapról szóló törvényen, ha a jelenkori piac gazdaságot szolgáló többi jogszabály hiányosságai miatt fizetésképtelenség esetén szinte teljesen hiányzik a cégek válságmenedzselésénél a vállalkozások fennmaradását, a működőképes egységek, részek reorganizációját célzó csődegyezségek gyakorlata? Félő, h ogy csak a jogharmonizáció miatt változik ez a törvény, és nem egy átfogó gazdasági koncepció jegyében. Külföldön a csődegyezség, a reorganizáció keretében esélyt adnak az átmenetileg nehéz helyzetbe került cégeknek, így a hitelezők is jobban járnak, hisze n megteremthetik annak a lehetőségét, hogy nagyobb arányban jussanak hozzá az adós céggel szembeni követelésükhöz. Ezt a gyakorlatot kellene nekünk is követni. Tisztelt Ház! Csak helyeselni lehet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény megszigorít ását. Riasztó tapasztalatok kényszerítenek minket erre a lépésre. Tavaly a munkabiztonsági ellenőrzések során több mint 50 ezer esetben találták veszélyesnek a munkaeszközöket és a munkakörülményeket. Az ellenőrök tapasztalatai szerint túlságosan elharapóz ott a technológiai fegyelem megsértése és az előírt biztonsági felülvizsgálatok elmulasztása. A vizsgálatok szerint a dolgozók sok helyen a legalapvetőbb biztonsági felszerelések nélkül végzik munkájukat. Több mint 8 ezer esetben találkoztak olyan munkássa l, aki egyéni védőfelszerelés nélkül dolgozott. Magam is tapasztalhattam nem egy esetben, hogy az ellenőrzések idején minden munkahelyen igyekeznek használni az amúgy mellőzött védőfelszereléseket, de a tudatlanság és a szükséges ismeretek hiánya a munkavé delem területén sok helyütt már annyira általános lett, hogy az ellenőrök szeme láttára is szabálytalan körülmények között folyt a munkavégzés. Tavaly 48 ezer munkáltatót ellenőriztek a munkaügyi felügyelők, és a szabálytalankodókra összesen 1 milliárd 596 millió forint bírságot róttak ki. A bírság jelentős részét a munkavédelmi előírások megszegése miatt szabták ki. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jelentéséből az is kitűnik, hogy bár 2000ben 7 százalékkal több cégnél jártak az elle nőrök, mint egy évvel korábban, így is csupán a vállalkozások 56 százalékát sikerült ellenőrizniük. Ez nagyon alacsony ellenőrzöttségi hányad, alig harmadanegyede az uniós gyakorlatnak. Nem megoldás tehát önmagában a bírság, hiszen sok kisvállalkozó a le gjobb akarata szerint sem ismeri jól a munkavédelmi előírásokat, és kellően csak az ellenőrzések sűrűbbé válása segítheti őket a munkavédelem javítása területén. A költségvetési vita idején többen - közöttük magam is - módosító indítványok formájában javas oltuk az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség létszámának a megnövelését. (15.10) Változatlanul az a véleményem, hogy a bírság mint büntetőeszköz elkerülhetetlen a mulasztások elterjedtsége miatt, de sűrűbb ellenőrzés révén eredményesebben lehetne javítani a munkavédelmet. Tisztelt Ház! Németh Zsolt képviselőtársam már jelezte, hogy a Magyar Demokrata Fórum támogatja a törvényjavaslatot, és kisebb módosításokkal elfogadásra javasoljuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti p adsorokban.)
