Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
409 Nem erről van szó! Azok az adatok, információk, amelyekre hivatkoztam, most is olvashatók az interneten. A módszertani központ mérte fel, hogy az önkormányzatok az egykéthárom ellátási kötelezettségüknek hány százalékban felelnek meg. És kijött, hogy 7, azaz hét százalék teljesít három vagy háromnál több ellátási kötelezettséget. Ez pedig azt jelenti, hogy a 93 százaléka nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. És én nem minősítettem, nem vádaskodtam és nem hibáztattam az önkormányzatokat, m ert sokféle oka lehet annak, hogy nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, elsősorban forráshiány az oka, gondolom én. Tehát értékén kell kezelni a problémát, és közösen, felelősséggel, különösen a kormánypárti oldalon felelősséggel gondolkodni erről a szo morú valóságról a mai Magyarországon. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces időkeretben megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. (12.00 ) DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Bizonyára Babák képviselőtársam is tudja, hogy affinitásom elsősorban más szakterületek felé húz, ennek megfelelően azt tudom mondani, hogy tapasztalataim természetesen nem terjedhetnek ki az önkormányzatok száz százalékára, kiterjedhetnek azonban arra a választókerületre, ahol élek, és arra az önkormányzatra, amelyik szocialista többséggel és egy szocialista alpolgármester asszony kifejezetten jó munkájával tudja ezt a biztosítani: ÓbudaBékásmegyerre. Az ő tapas ztalataikból igyekeztem segítséget venni ehhez a parlamenti vitához, és látom, hogy a problémák döntő része nem szakmai, hanem forrás típusú. Ott természetesen, ahol az érzékenység némi anyagiakkal is párosul, ott az önkormányzatok - sajnos nagyon kevés ön kormányzat van abban a helyzetben, hogy erőn felül is ráfordítson ilyen ügyekre - mégis, erőn felül is teljesítik a dolgaikat. Ezzel szemben mit tapasztalunk az állam esetében? Azt, hogy amikor lehetősége van rá, még a lehetségeset sem fordítja azokra az ü gyekre, amelyekkel kapcsolatosan viszont súlyt helyez arra, hogy láttassa, mintha mennyire nagyon szeretné, hogy ezt bárki is megcsinálja. Én is szeretném, ha a szociálisan rászorultak ebben az országban minden egyes önkormányzatnál hasonló színvonalú ellá tásban részesülnének, mint ÓbudaBékásmegyeren, de ehhez forrás értelemben komolyabb állami szerepvállalásra van szükség. Nem bizonytalan földvásárlásokra, hanem szociális ügyekre kell fordítani azokat a többleteket, amelyeket jószerivel elhallgattak a 200 12002re tervezett költségvetés elfogadásakor. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces felszólalások végére értünk, így hát megadom a szók Vojnik Mária képviselő asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából; őt követi majd Kökény Mihály képviselő úr, ugyancsak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ha szavakból lehetne szociális hálót szőni, akkor a magyar parlament ma szorosabbra szőtte volna azt a nagyon fontos hálót, amelyen rászoruló állampolgártársaink sorra kiesnek. Akkor nem történhetne meg a magyar parlamentben, hogy előítéletes hozzászólások hangozzanak el, és nem történhetne meg, hogy a hozzászólások az egyes képviselőket minősítenék ahelyett, hogy minden hozzászólásunk arról szólna, hogy ez a szociális törvény, amelyik minden magyar álla mpolgárt
