Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 6 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
410 közvetlenül vagy közvetve érint, minél eredményesebben jöhessen létre, és minél hamarabb megvalósulhasson. Ahogy Kósa Magda képviselőtársam mondta, a szociálisan rászoruló személyeken nemcsak a törvény betűje segíthet. A törvény betűjén túl szüksé ges a szolidaritás, az együttérzés, a társadalmi összefogás, az intézményrendszerek korrekt működése, és bármennyire is nehezen szólunk róla, a jó szándékon túl szükséges soksok pénz. Ezért ma, amikor ezt a törvényjavaslatot nemcsak dicsérni fogom, hanem bírálni is, sokszor fogom idézni Bauer képviselőtársamat: "Mikor nyújtja be a kormány a 2002es költségvetést?". Három dologról fogok beszélni. Mi indíthatta a kormányt a szociális törvény nagy terjedelmű módosítására? Milyen tapasztalatokra épít a kormány , amikor megváltoztatja és újraépíti az intézményrendszereket, a szolgáltatásokat? Milyen módon jár el a szociális szolgáltatásra rászorulókkal, hogy jogérvényesítésük pontos legyen? Hogyan segíti az önkormányzatokat, hogy teljesíthessék kötelezettségüket? Végül: a legrászorultabbak, a súlyosan fogyatékos embertársaink és a pszichiátriai betegek - akik ma Magyarországon minden beteg közül a legkiszolgáltatottabbak - hogyan élhetnek jogaikkal? Megkérdeztem a bizottsági ülésen is, tisztelt képviselőtársaim, h ol van az az összefoglaló, amelyben a kormány beszámol arról, hogy 1993 óta mit tettünk mi, parlamenti képviselők, mit tettek a kormányok, és kitüntetetten - hiszen a beszámolási időszak a Fideszkormány esetében három év - mit tett a jelenlegi kormány hár om év alatt a szociális biztonság megteremtésére. Milyennek találja a jelenlegi kormány a szociális ellátórendszer intézményrendszerét és működésének biztonságát? Milyennek találja a jelenlegi kormány az önkormányzatok helyzetét abból a szempontból, hogy t eljesíteni tudják a szociális feladatok ellátásából rájuk eső kötelezettségeket? Miért van szükség új intézményrendszerek bevezetésére? Miért van szükség a foglalkoztatottak esetében az úgynevezett közcélú foglalkoztatás intézményének bevezetésére? És végü l: mikor fogja a kormány beterjeszteni a 2002. évi költségvetést, amely megalapozná, hogy a 2003ban hatályba lépő törvényszakaszok esetében ne csak a felkészülési idő, hanem a felkészüléshez szükséges anyagi források is rendelkezésre álljanak? Tájékoztato m tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bizottsági ülésen ezekre a kérdésekre nem kaptam érdemi választ. Tehát úgy gondolom, a kormány nem tett mást, mint elmismásolta beszámolási kötelezettségét, és az egyetlen, számára lehetségesnek tűnő utat választotta: előremenekül, benyújt egy törvényjavaslatot a Háznak, és bízik abban, hogy már nem hárul rá teljesítési kötelezettség és nem hárul rá az elszámolás kötelezettsége sem. Mert ellenkező esetben, tisztelt képviselőtársaim, meg kellene mondani, vajon miért foga lmazta meg a közcélú foglalkoztatást mint szigorító elemet ebben a törvényjavaslatban. Mert meg kellene mondani, hogy a 3200 önkormányzatnál, melyek közül 1200 forráshiányos, és különösen a kistelepüléseknél, ahol a 600 főnél kisebbeknél a szociális ellátó alapintézmények közel fele részükben ki sem épültek, vajon hogyan lehet ma szakosított alapellátási követelményeket támasztani 2003as határidővel. Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is azon a véleményen vagyok, hogy az önkormányzatokból nem a jó szándé k hiányzik a szociális intézmények kiépítésében, hanem gyakran a szakértő és még gyakrabban az anyagi lehetőség. Mert a legjobb szándék sem elég, ha nem tudják megrajzolni a szociális térképet, ha nem tudnak elegendő információt szerezni arról, hogy kik a rászorultak az adott településen; és ha ez a lehetőségük meg is van, ki tudják egészíteni saját forrásaikból azokat a központi forrásokat, amelyeknek a bőségességéről igazán nem beszélhetünk. Ha megnézik a zárszámadási törvény számvevőszéki felülvizsgálatá t, akkor láthatják, képviselőtársaim, hogy a támogatások elnyeréséhez szükséges 20 százaléknyi önkormányzati forrást is nagyon nehezen tudják az önkormányzatok előteremteni. (12.10) Akkor azt a számvevőszéki adatot is meg fogják találni, hogy a támogatások elnyeréséhez a valóságban az önkormányzatoknak 3035 százaléknyi önrészt kellett hozzátenniük. Ez az egyik oka
