Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 5 (222. szám) - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az 1998. január 1-je és december 31-e közötti időszakokban végzett tevékenységéről szóló beszámoló; a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
366 ha az ellenőrzés során valaki csak ajánlásokat tes z. Úgy gondolom, ennek azért a jogsértés helyreállítása területén nagyon is fontos szerepe van. A Tanáccsal kapcsolatosan elhangzott még három észrevétel. Az egyik - Keller képviselő úr itt van , hogy a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága állam az államban. Ettől nagyon távol áll. Egyébként a Közbeszerzések Tanácsa az a szervezet Magyarországon, beleértve egyébként ennek a Tanácsnak a szervezeteit is, ahol ez a törvény, a közbeszerzési törvény meg az azt kiegészítő kormányrendeletek nem kerettörvén yek meg hasonlók, hanem ezek nagyon konkrétak. A szerkesztőbizottság tevékenységét egyébként jogszabályok tartalmazzák, ami azt jelenti, hogy a hirdetményeket a szerkesztőbizottságban le kell adni. (18.40) Öt nap áll rendelkezésre a lektoroknak, hogy ezeke t megvizsgálják, és amennyiben jogi szempontból jogsértő megjegyzés nincs, akkor két héten belül megjelenik a hirdetmény. Amennyiben vita merül föl, azt a lehetőséget biztosítják a hirdetményt feladónak, hogy módosítja vagy nem módosítja a hirdetményét. Ha úgy dönt, hogy nem módosítja, akkor megjegyzéssel jelenik meg, de akkor is megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben, és akkor a szerkesztőbizottság tesz egy megjegyzést. Ez a szervezet egy szolgáltató szervezet, és hatalmas munkát végez, hiszen a Közbeszerz ési Értesítő terjedelme minden héten nő, most már hetente 600700 oldal terjedelemben jelenik meg időnként - csak ezt is nagyon kevesen olvassák, bár az interneten is olvasható, még fizetni sem kell érte , amiben közzéteszik az ajánlati fölhívást, az ered ményt. Ha most módosítják a törvényt, akkor ez részletesebben kerül nyilvánosságra - jelenleg viszonylag szűk , és közzéteszik a döntőbizottság határozatait, sőt a '99es törvénymódosítás óta a Fővárosi Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság határozatait i s. A másik a döntőbizottság tevékenysége, amire egyébként már részben utaltam. Nem tudom, hogy a képviselő úr milyen más modellről beszél, de nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a '95ös törvényalkotásnak - igaz, hogy viták után - egy nagyon lényeges kellé ke volt, hogy államigazgatási szinten gyorsan, hiszen a döntőbizottság határideje 30 nap, ami maximum egyszer hosszabbítható meg 10 nappal, a jogvitás kérdéseket lezárják. Egyébként az Európai Unió jelentése is pozitívan értékeli a magyar döntőbizottsági e ljárások lehetőségét és gyakorlatát, ez összhangban van az Európai Bíróság gyakorlatával is, és a magyar vállalatok, majd ha teljes jogú tagok leszünk, akkor az Európai Bírósághoz kerülhetnek jogvitás kérdésekben. Teljesen önállóan és függetlenül végzik a munkájukat, úgyhogy úgy gondolom, ez egy nagyon hasznos szervezet. Ami pedig a Tanács függetlenségét illeti, a '95ös XL. törvény, amit a '99es LX. törvény megerősített, a Tanács függetlenségét egyértelműen biztosítja. Ez az Országgyűlésnek alárendelt sze rvezet, és egyébként a Tanács egész szervezete is azt mutatja, hogy nem államigazgatási hivatalként működik csak a szervezet, hanem testületi formában, az elnökét is választják és nem kinevezik. Meg kell mondjam - és ilyen szempontból nem látok semmilyen k ülönbséget a három jelentés között , hogy mi sem '98ban, sem '99ben, sem 2000ben semmifajta nyomásnak nem voltunk kitéve a jelentés megfogalmazásánál, szerkesztésénél. A Tanács ezeket a jelentéseket megtárgyalta, jóváhagyta, a Tanácsnak vannak munkabiz ottságai, azok előkészítették. Úgy gondolom, hogy ez nem vethető fel a Tanács jelentésével kapcsolatban. Amikor kritikai megjegyzéseink vannak a kormányzati szervek felé, akkor a Tanácsban ott ülnek az érintett minisztériumok képviselői, elmondjuk a vélemé nyünket. Előfordul, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyeket egyes minisztériumok, bár a törvényben elő van írva, nem küldenek meg véleményezésre - ez egyre ritkább , akkor azt nagyon konkrétan megvitatjuk, de én semmifajta ilyen nyomásról nem tudok. Még egyszer szeretném megköszönni az országgyűlési képviselőknek, államtitkár úrnak a hozzászólását, és tisztelettel azt kérem, hogy a '98as, a '99es és a 2000es jelentésünket a tisztelt Országgyűlés fogadja el.
