Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
3542 Ké tperces hozzászólásra következik Szabó Zoltán úr, az MSZP képviselője. (18.10) DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A szociálpolitika és a társadalompolitika között semmi különbség nincs, tekintettel arra, hogy a társadalompolitika a szociál politika tükörfordítása. (Balla György: Szerinted!) Ez egész egyszerű, alapfokú latintudás. (Szabó Sándorné: Így van!) Ami most már a halat és a hálót illeti, én is azt vallom természetesen, hogy mindenekelőtt hálót és nem halat kell adni, mert a hal elfog y, a háló pedig megmarad és újra lehet vele halat fogni. Persze Gémesi képviselőtársamnak igaza van abban, hogy különböző kormányzati támogatásokat kapnak az önkormányzatok ezekhez, ez kétségkívül igaz. A mérték az - és ezt karikíroztam kicsit úgy, hogy eh hez a kormány nem járul hozzá egy fillérrel sem; egy fillérrel azért hozzájárul , ami irdatlanul elmarad a tényleges bekerülési költségtől. A kormány pontosan azt nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára - nem a kormány, hanem a költségvetés , hogy h ozzájáruljanak ahhoz a bizonyos hálóhoz, ahhoz, hogy a családoknak hálóik legyenek, amivel halat lehet fogni, és akkor nem lesznek rászorulva sem a költségvetési, sem az önkormányzati haljuttatásra, sem a csodálatos halszaporításra. Ami pedig a családi pót lékok elintézését illeti, ebben Ékes József képviselőtársamnak tökéletesen igaza van. Ez a kormány elintézte a családi pótlékot, a családi pótlék az értékének a felét elveszítette körülbelül... (Ékes József: Mihez képest?) , bocsánat, egyharmadát elveszítet te azóta, hogy ez a kormány kormányoz, és előremutat a 2002re már elfogadott költségvetés: azt mutatja, hogy további értékeket fog veszíteni, mert hiszen 2002ben sem óhajtják egy huncut garassal sem emelni a családi pótlékot. Erről beszéltünk, tisztelt k épviselőtársaim! Valóban, az egy filozófia, hogy azokat támogatom, akik az ország ügyét a vállukon viszik; de talán azokat is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akik szintén szívesen vinnék a vállukon, csak nem engedik őket ahhoz, hogy cipeljék, azokat is lehetne valamivel támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Vojnik Mária asszony, az MSZP képviselője. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót. Gém esi képviselőtársam nem tagadta, hogy a települési önkormányzatok lehetőségei között hatalmas különbség van, tehát abban, hogy mit tudnak hozzátenni ahhoz a szociális rendszerhez, amivel a családok és a gyermekek életkörülményeihez hozzásegíthetnek. Azonba n különös logikát mutatott fel a képviselő úr, vagy talán nagyon is jellemzőt. Azt mondja, hogy persze ott, ahol megfelelő mennyiségű saját jövedelme van egy önkormányzatnak, többet tud nyújtani a településen élő családoknak. Mert az a települési önkormány zat, ahol van ipar, kivethet iparűzési adót, egyéb olyan helyi adókat beszedhet, amelyekkel kiegészítheti a saját büdzséjét, amelyekkel kiegészítheti a központi költségvetésből kapott normatív támogatásokat. Így tehát előáll az a helyzet, hogy ahol nagyon magas a munkanélküliség, nagyon kevés az önkormányzat saját bevétele, ott természetesen sokkal kevesebbet tud segíteni azoknak a családoknak, akik egyébként pontosan ezért sokkal nehezebb helyzetben is vannak. Ezért kevesebbet tud segíteni azoknak a család oknak, akiknek segítenie kell. Így azt gondolom, hogy megkettőzi ez az önkormányzati támogatási politika a kormány elhibázott családpolitikáját, és ahelyett, hogy a hálót segítene önkormányzati szinten szorosabbra vonni, az adott településtípusokon még nag yobbak lesznek a lyukak. Azt mondja Balla képviselőtársam, lehet, hogy mi az igazságosságról beszélünk, de az önök igazságára is lehet azt mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ,
