Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY,
3515 lemaradások, a leszakadások, amelyek talán a '98 előtti években másképpen látszottak, legalábbis tele pülési szemszögből, megálltak. Az oktatással kapcsolatban elhangzott a diákhitelre, illetve a tandíjra vonatkozó kérdés az előző hozzászólásban is. Szeretném korrigálni Világosi Gábor képviselőtársamat: nem 2 ezer forintos tandíjról van szó, hanem több min t 10 ezer forint lenne jelenleg a tandíj, amelynek a megszüntetését vállalta fel - ígéretének megfelelően rögtön - a jelenlegi kormányzat. De én nem is ezt emelném ki, hiszen a tandíjmentesség kérdése ma már bevált gyakorlat, hanem azt a diákhitelt, amely az elmúlt ősszel elindult, és amelynek mint családapa, gyermekeimen keresztül magam is élvezője vagyok, ha úgy tetszik (Szabó Sándorné közbeszól.) , illetve nem én vagyok az, hanem a gyermek, mert a gyermeknek szól a diákhitel, és nem a családnak. Azt emeln ém ki ebből a dologból - és ez saját tapasztalat, a fiamon keresztül érzem, bármennyire is személyesnek tűnik ez , hogy a gyermek, a fiatal érzi azt, hogy ő maga is tett valamit azért, hogy a diplomáját megszerezze, és nyilván vállal abból a költségből, m ert ez a költségek egy részét fedezi egyébként, amely az ő tanulása kapcsán jelenik meg. Egyébként nem új dolog ez, hiszen annak idején, amikor egyetemre jártam, én magam is éjszakai munkával egészítettem ki a tanulási feltételrendszeremet, de azt hiszem, ebben a teremben többen vagyunk, akik korábban dolgoztunk (Szabó Sándorné: Így van!) , és nem esett le a karikagyűrű az ujjunkról, amikor tenni kellett azért. Most egy jobb formát talált erre a kormányzat: nem kell éjszaka dolgozniuk a gyermekeknek, a fiata loknak, hanem, azt gondolom, egy olyan hitelt vehetnek igénybe, amely a későbbi biztos egzisztenciateremtés után bátran vállalható, hiszen olyan kamat, olyan százalékos visszafizetési arány van meghatározva, ami semmiféleképpen nem veszélyezteti az egziszt enciákat. Mindenféle ellenpropaganda ellenében kell elmondanunk ezt, mert aki végigolvasta és végigtanulmányozta ennek a hitelnek a konstrukcióját, az meggyőződhet arról, hogy ez egy biztonsággal visszafizethető hitel, és ez egy megelőlegezett lehetőség a gyerekek, a fiatalok részére. Polgármesterként el kell mondjam, hogy számos olyan fogadónapom van, amikor lakáskérdésben jönnek be hozzám, de azt gondolom, többen vagyunk így, nemcsak polgármesterek, hanem országgyűlési képviselők is, amikor az otthonterem tés lehetőségét keresik fiatalok és kevésbé fiatalok. Azt hiszem, az a lakástámogatási rendszer, otthonteremtési program, amely elindult, egy óriási löketet adott ennek a problémának a megoldására. Szintén napi tapasztalat és gyakorlat az, hogy ha számában nem is csökkent az ilyen jellegű igények feltárása, de mindenféleképpen jó megoldási lehetőségeket lehet ma már ajánlani az érintetteknek, és azok a programok, amelyek a bérlakás, a szociális lakásprogramot vagy akár a fecskeházprogramot illetik, azt gon dolom, egy újabb teret, egy újabb fejezetet nyitnak meg a probléma megoldásának terén. Az egészségügyi helyzetéhez csak egy gondolat: azt gondolom, a fiatalok egészségi állapotával kapcsolatosan azért vannak bennünk felmerült kérdé sek. Ez nem az egészségügy helyzetével, nem az egészségügy jelenlegi állapotával hozható össze, hanem egész egyszerűen, én úgy gondolom, sokszor szemléletbeli kérdéssel. És ezzel összefüggésben mindjárt mondanám a sporttal kapcsolatos kérdéskört is, hiszen az anyagban világosan látszik az, hogy a fiatalok, a 1429 éves fiatalok közül délután szervezett sportfoglalkozáson nagyon kevesen vesznek részt, és a napi testnevelésórán kívüli sportfoglalkozáson való részvétel aránya is rendkívül alacsony. És ez nem a lehetőségek gyönge voltát jelenti, hanem egész egyszerűen szemléletbeli kérdéseket tükröz. Azt gondolom, itt van mit tenni. Az elmúlt időszakban megváltozott a szabadidősportra fordított állami támogatások rendszere, és egy jóval nagyobb összeg fordíttati k a szabadidősport támogatására. Megalakult a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, számos pályázati rendszer bővült az elmúlt időszakban. Meggyőződésem, hogy politikusok is, sportemberek is, települési vezetők is nagyon sokat tehetünk azért, hogy ez a helyzet javuljon. Én pozitívumként említem meg az elmúlt időszakban elfogadott sporttörvény által biztosított lehetőséget. Nem sikerült minden szintű oktatási intézményben elérni a mindennapos testnevelést, de az alapfokú oktatásnál ez a program elindult, és megg yőződésem, hogy ennek a folytatása
