Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. december 10 (246. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGNÁR LÁSZLÓ, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3516 következik majd, hiszen erre szándék is, ígéret is van, és akkor, biztos vagyok benne, a délutáni foglalkozások, a szervezett sportfoglalkozások száma és az abban való részvétel is növekedni fog. (Az elnök a csengő megkoc ogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, az anyag 200 oldala is lehetőséget ad számunkra arra, hogy elmélyedjünk ezekben a kérdésekben. Nincs lehetőség minden részletre kitérni, erre a részletes vita s orán természetesen majd lehetőség lesz. A Magyar Demokrata Fórum az említett anyagot, az előterjesztést és a parlamenti határozati javaslatot természetesen támogatja, elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (16.20) ELNÖK (d r. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Bognár László úrnak, a MIÉPképviselőcsoport vezérszónokának. DR. BOGNÁR LÁSZLÓ , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Végre van egy felmérésünk, amit valóban nyolcezres mintavétel alapján, az ifjúság körében megtett ez a kormány, és ez nagyon becsülendő dolog, nem vaktában és vélt igények alapján kell a különböző politikai programokat megvalósítani, tudjuk, hogy mire és milyen energiát kell fordíta ni. Nem kívánom, hogy az én szerepem itt most mindenre kiterjedjen, tulajdonképpen arról szólnék, ami veszélyek a magyar társadalom kapcsán ebben a jelentésben elhangzanak - és többek között azért, mert a társadalmi szervezetek bizottságának is a tagja vag yok, a társadalmi szervezetek harsonája szeretnék lenni az Országgyűlésben - és arról, amit ebben a jelentésben megírtak. Nézzük sorban! Az első két fejezetben lesújtó és kedvezőtlen statisztikai adatokat látunk, vagyis a magyar társadalom fogy, beteg, és korfánk öregszik. Ki fog majd engem eltartani, amikor nyugdíjas leszek, mondjuk, húsz év múlva? - nehéz kérdés lesz. A 14 évesek, a fiatalkorúak 17,1 százaléknál, a 60 év felettiek viszont már 19,7 százaléknál tartanak - öregszünk. A férfiak várható életko ra elmarad még a középkeleteurópai országok átlagától is - megdöbbentő ez az adat. Tendencia, hogy évről évre több halmozottan sérült gyermek kerül az általános iskolába, ezt megerősíti a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a jelentése is ebben a tanulmányban. Az iskolába lépők egészségi állapota folyamatosan romlik; sorköteles állományunkról, katonáinkról megdöbbentő az adat: 62,8 százalékuk károsodott, és ebből teljesen alkalmatlan 52,46 százalék. Megdöbbentő, tehát tennünk kell valamit! Az is megdöbbentő adat, hogy középiskolásaink 80 százaléka - képviselőtársaim, 80 százaléka! - szkoliózisban, gerinchibában és egyéb tartáshibákban szenved, vagyis az iskolai testnevelésre igenis még többet kell költenünk és több időt kell szánnunk, ezért harcol tam én is a mindennapos testnevelési órákért. Sajnos, ez egyelőre kis javulás volt, de nem az igazi. A fiatalok között a nők 73 százaléka és a férfiak 61 százaléka a kötelező testnevelésórán kívül semmit nem mozog. Itt vagyunk a sportnál, kénytelen vagyok rövid időt szánni arra, amit hiányolunk, mert kimaradt ebből a tanulmányból, ebből a jelentésből - ez pedig a doppingkérdés. Ötszáznál több sportoló halt meg eddig doppingolás miatt, de ugyanúgy a fitneszszalonokban, erősítőszalonokban egészséges, bikanyak ú fiataljaink összevissza, orvosi vizsgálatok nélkül szedik a doppingszereket. Hadd ajánljam a kedves államtitkár úrnak is és a kormánynak is a figyelmébe, hogy 1989. november 16án léptünk az Európai Unió doppingellenes konvenciójába, és ezt nem követte, csak 1999ben a szankcionáló törvény megalkotása, de csak 2000. december 14ig élt a Btk. 283/B. § hatálya. Ez szankcionálta a doppingszerek forgalmazóit, fogyasztóit és a többit. Az Alkotmánybíróság egy indítvány alapján ezt a paragrafust alaki hiányosság ra hivatkozva hatályon kívül helyezte, és azóta nincs semmi, ami szabályozza ezt a kérdést, de a jogalkotó nincs elzárva a megfelelő büntető jogszabályok megalkotásától - írja az Alkotmánybíróság. Erre a
